Ma délelőtt (2018. április 17-én) a Magyar Rákellenes Liga Miskolci Szervezetének szervezésében egy nagyon kellemes, jó hangulatú miskolci sétán vettünk részt. A Városi séták keretén belül Szunyogh Szilvia vezetésével az Avas történelmét ismerhettük meg. Az avasi református templomot, a hozzá tartozó harangtornyot, a temetőt, az avasi pincesort, de megismerhettük az Avasi kilátó történetét is.
Sok érdekes dolgot tudtunk meg az avasi műemlékegyüttesről. Az elmondottakat színesítette az is, hogy a sétához kapott tableteken videókat, fotókat nézhettünk, történeteket hallgathattunk. A modern technika használatához a Berzeviczy Gergely Szakképző iskola tanulói adtak segítséget.
Idegenvezetőnk nagyon felkészült volt és sok-sok érdekes információt osztott meg velünk. Legendákat, történeteket, amelyek meghatározói voltak az Avasnak:
- Miskolc ékköve az avasi református templom kezdetben egy egyhajós építmény volt, melyet többször bővítettek, melyet 1480 körül egy háromhajós, gótikus, hálóboltozatos csarnoktemplommá alakítottak át. Erről egy csodálatos videót is láthattunk a tableten.
- A templom 1544-ben leégett, majd újra építették egy ma is látható egyszerűbb formában.
- A harangtorony harangjátékát acéloszlopok és kalapács mechanikus működése szólaltatja meg.
- A kora középkortól az Avas déli-délkeleti lejtőin szőlőtermelés folyt, ahol kiváló borokat állítottak elő.
- Az Avas oldalában mintegy 900 pince található, hogy a pincék és borházak nemcsak a borozgatás és jóízű beszélgetések helyszíne volt, de helyt adott néhány fontos irodalmi asztaltársaság működésének is. Móra Ferenc, Móricz Zsigmond is kortyolgatta itt a finom nedűt.
- A Hófer Miklós által tervezett kilátó nem az 1906-ban megépült Rákóczi-torony, majd annak lebontása után 1934-ben felépített kilátó helyére került, hanem a tervező úgy helyezte el az építményt, hogy a kilátó mellett a templom és a harangtorony szépsége is tudjon érvényesülni.
És még nagyon sok mindent tanultunk.
Köszönjük Szunyogh Szilviának a nagyon értékes tájékoztatást és sétavezetést, köszönjük Hevesiné Julikának a szervezést –a beszámolót – és a Berzeviczy diákjainak a segítséget.
