Az idei Rákellenes Világnap szlogenje:
(A)mit tehetünk, (a)mit tehetek a rák ellen – Társadalmi és egyéni felelősség
Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga köszöntötte a résztvevőket és előadókat.
Dr. Bogos Krisztina PhD, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet osztályvezető főorvosa a tüdőrák kezelésének új lehetőségeiről beszélt. A tüdőrák a leggyakoribb daganat a világon a férfiak és a nők között is. Évente 1,8 millió új megbetegedést regisztrálnak, ez az összes daganat 13%-a. Ugyanakkor évente 1,6 millió a haláleset, ez pedig az összes daganatos halálozás 20%-a. Magyarország világelső a férfiak tüdőrák halálozása terén. Az ötéves túlélés még ma is csak 10-15%. Az új esetek 46%- a mirigyhám rák, a kissejtes daganatok háttérbe szorultak. A daganat típusa, szövettana szerinti protokollnak megfelelően kezelik a betegeket, de nem mindenkire hat ugyanúgy a kezelés. Azonos terápia mellett más kezelési eredményt érnek el. A személyre szabott terápiában sok tényező játszik szerepet, pl. az életkor, a dohányzás és a szövettani besorolás is. A célzott terápia és az immunterápia kombinálása jelenti a jövőt a kezelésben. A Rákellenes Világnap üzenetéhez kapcsolódva kiemelte annak megértését, hogy a korai felismerés életet ment.
Prof. dr. Dank Magdolna, a Semmelweis Egyetem Klinikai Központ Onkológiai Központjának igazgatója az immunterápiákról tartott előadást. Az immunrendszer képes felismerni és elpusztítani a daganatsejteket, a daganat azonban képes arra, hogy a folyamatokat kikerülje és növekedésnek induljon. Az a törekvés, hogy a daganat mikrokörnyezetét megváltoztatva immunérzékenység jöjjön létre. Az immunterápiás kutatások a daganat elleni védekezés ciklusának további megértését célozzák. A cél a hosszútávú túlélés jó életminőségben. Más típusú mellékhatások jelentkeznek, amelyek szteroid kezelésre hamar rendeződnek. Ezek nagyon drága kezelések, fontos az okoteamek működése, hogy valóban az jusson hozzá ehhez a kezeléshez, akinek szükséges. Ehhez az orvosok és civilek, a társadalom és a szakma együttműködésére is szükség van.
Prof. dr. Polgár Csaba, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvos helyettese a sugárterápia új lehetőségei című előadásában elmondta, hogy Magyarországon évente 80.000 új daganatos megbetegedés van, ezeknek kb. 45-55 %-a igényel sugárkezelést, a betegek 20-25%-ánál ismételt sugárkezelésre van szükség. Magyarországon jelenleg 13 sugárterápiás központ van, ahol sugárterápiát nyújtanak, az összes sugárkezelés 40%-a az Országos Onkológiai Intézetben történik, további 30 %-a pedig az Uzsoki Kórházban, ezek a leghangsúlyosabbak, de az ország többé-kevésbé lefedett. 39 készülék működik országszerte, a WHO ajánlása szerint 50 lenne az ideális – 200.000 főként kellene egy gép. Az Európai Uniós és kormányzati támogatásoknak köszönhetően nagy előrelépés történt a sugárterápiában. A fejlesztések eredményeképpen a várólista lerövidült és a műtéti terápiás sugárnak is megvan mindenhol a lehetősége. Az új gépekkel nagyobb dózisú sugarat tudnak leadni és a környező szöveteket is jobban tudják védeni, ezáltal kevesebb a mellékhatás. Néhány olyan kezelés van, amit csak az Országos Onkológiai Intézetben tudnak elvégezni. A jövő korszerű gépeit is bemutatta a diákon, ebből már van, ami megvalósult. A kompakt protonágyúhoz például egy teniszpálya méretű kezelő kell és nagyon szűk indikációja van. Az MR-gyorsító a valós idejű lágyrész képalkotás és a besugárzó integrálása, ehhez kell egy mágneses mező takarás is. Ez a jövő, az áruk még egyenlőre nem ismert.
Dr. Mátrai Zoltán PhD, az Országos Onkológiai Intézet osztályvezető főorvosa fontosnak tartja ezeket a lakossági fórumokat, összejöveteleket. Elmondta, hogy a mellrák a nők között a leggyakoribb daganat. Évente 7300 megbetegedés történik és 2000 halálozás. Magyarországon minden 9-10. nőből egyet elér ez a kór, aminek primer prevenciója nem ismert. Korán fel lehet fedezni és meg lehet gyógyítani. Az egyéni felelősség az életmódban, az önvizsgálat rendszeres elvégzésében és a szűrővizsgálaton való részvételben van. Az emlőrák korszerű sebészete a „személyre szabott”onkoplasztikus sebészet, amely egyénre szabott megoldásokat képes adni. „Az onkoplasztikus sebészet alapgondolata, hogy napjainkra csupán az emlőrák gyógyítása, már nem elegendő. Az új cél, hogy legjobb tudásunk szerint a teljes embert gyógyítsuk, és mindent megtegyünk, hogy a megbetegedést megelőző, vagy még jobb esztétikai és funkcionális állapotot hagyjunk hátra orvosi beavatkozásainkkal.” Ez az eljárás csak a megfelelő intézetben végezhető. Feltételez egy személyes, intim kapcsolatot az orvos és a beteg között. Végül felhívta a figyelmet egy könyv megjelenésére – Az emlőrák korszerű sebészete – amelynek a célja, hogy még több helyen elérhető legyen Magyarországon ez az onkoplasztikus sebészeti eljárás.
A “másik oldalt” is meghallgattuk. Sándor Anikó író, gyógyult rákbeteg ismertette a Tévúton című könyvét, amellyel kapaszkodót szeretne nyújtani nőtársainak. Édesanyja fiatalon halt meg mellrákban, ezért ő évente járt MR vizsgálatra, akkor még nem tudta, hogy van olyan daganat, amit csak a mammográfiával lehet kimutatni. Amikor egy MR vizsgálaton egy 4×5 cm-es elváltozást találtak a mellében, elment mammográfiás vizsgálatra, és kiderült, hogy rosszindulatú elváltozás van a mellében. Feltette a kérdést az orvosának, hogy mennyi esélye van a gyógyulásra. 98%! – hangzott a válasz, mert időben jöttél. A kezelések után boldog volt, mert úgy érezte túl van valamin. Nagyon jól bírta a kiképzést, akkor keseredett el, amikor néhány vizsgálatnál az egészségügyi dolgozók kevés empátiát tanúsítottak. Felolvasott a könyvéből egy részletet az egyik vizsgálatról. Története végén elmondta, hogy az orvosok kezében van egy nagyszerű eszköz a beteg gyógyításához, ez az empátia és kéri, hogy használják.
A rendezvény végén a résztvevőket egy kis ételcsomaggal vendégeltük meg a DETKI Keksz Kft., a Fruit-Trans Kft., a Pick, a Cserpes Sajtműhely és a Rojik Ital Nagyker jóvoltából. Köszönjük támogatásukat!
