ECL munkaértekezlet a szűrésekkel kapcsolatban – online workshopról beszámoló

Komolytalan észrevétel: Nem kell kitenni a lábad még a lakásból sem, nem kell frissen a fodrászhoz menni, decensen felöltözni, “szem felszedést” vállalni, elbújhatsz a 26-36 európai résztvevő között és lemérheted, hogy azért eléggé képben vagy. Amúgy Brüsszel szebb, mint a szoba.

Komoly észrevétel: Sok lényegeset hallottam, ami újdonság volt számomra a szűrésekkel és statisztikákkal kapcsolatban. Szomorúan tapasztaltam, hogy Magyarország nagyon kevés rák-epidemiológiai statisztikában szerepel, az angol nyelvű publikációk kis száma miatt.

Anélkül, hogy részletekbe mennék, néhány dolgot megosztok:

A kutatások tovább fejlesztéséhez az alkalom szerű szűrések nem adnak annyi eredményt, mint a szervezett, népesség alapú szűrési eredmények. Minden esetben nagyjából azonos kritériumok alá sorolható vizsgálati csoportokat hasonlítunk össze a “nem szelektált” csoportokkal szemben.

Az orvos (O) és a beteg ( közötti kapcsolat ne legyen egyirányú (O:B), mert a paternalista szemlélet senkinek nem jó.

O:B kétirányú legyen, így az EVOLÚCIÓ (fejlődés) = REVOLÚCIÓ (forradalom), ami az O:B beteg kapcsolaton kívül a további szűrési stratégia irányvonalát és az etikáját is szélesíti. (Ez nemzetközi tendencia kell, hogy legyen abszolút humanitárius alapon!).

Kockázat számításra szabott szűrés: “Egy méret mindenkire” (One size fits all”) helyes, de nem ad teljes képet. Pl.az életkor mindig legyen egy kiemelten fontos szempont! Pl. Így derült ki, hogy ha az 50-70 évesek szervezett emlő szűrését 2 évente megszervezték , 1990- napjainkig, úgy 20-30%-kal csökkenthető volt az emlőrák halálozás ebben a korcsoportban IS! Fiatalabb korban pedig 5 rizikó csoportot érdemes vizsgálni, a sok génes komponensek (nem csak a BRCA1 gén) bevonásával, ami 18%-kal csökkenti az emlőrák kialakulásának kockázatát átlagosan. A szűrésben az életvitel, a táplálkozás, elhízottság, fizikai aktivitás, alkoholizálás és a dohányzás a kockázati csoportok kialakításában igen nagy különbségeket mutat. pl. 5 éven belül a rizikó csoportokban a megbetegedés 1/120 az alacsony és 1/17 a nagyon magas (minden paraméterben “rosszul viselkedő”) rizikójú csoportokban.

Érdekes a prosztata szűrésen belül a PSA mérés. Nagyon sok fals eredmény miatt 2012-ben javasolták először, hogy a PSA mérés legyen egyéni és nem tömegszűrésen alapuló. Pl. 70 év felett érdemes teszteltetni csoportosan, de 50-70 év között inkább az MRI-t javasolják, lehetőleg az invazív biopsia előtt.

A tüdőrák és a dohányzás kapcsolata egyértelmű. A dohányzás abbahagyását követő 10 év után kezd csak el csökkenni a rákrizikó.