A Magyar Rákellenes Liga Gyöngyösi Alapszervezetétől nagyon kedves meghívást kaptunk egy játékos sportnapra. Tóth Lászlóné elnök asszony meghívásának eleget téve összeállt 5 fős csapatunk.
Én, mint a gödöllői csapat vezetője, a gyöngyösi állomáson vártam Gabit, Marikát, Margitot. Józsi a helyszínen csatlakozott hozzánk. Mátrafüredre mentünk a Bene-házhoz, ahol már csevely közepette gyülekeztek és bőszen falatoztak a meghívottak a minden jóval telepakolt asztalokról. Kik Pestről, kik Ecsédről és Hatvanból jöttek, összesen 58-an lettünk. Margitka pogácsát hozott, Józsi pedig úriember lévén a rendezőt örvendeztette meg szál rózsával és bonbonnal a gödöllői Liga nevében.
Ruzsin Mária vezető köszöntötte a társaságot, majd a különféle játékokra invitált minket. Volt itt szalagon gyaloglás, karikán átdobás, labda-kergetés, babzsákolás, adás-gurítás, kanalas-labda sétáltatás és még sorolhatnám, hogy miken nevettünk, bukdácsoltunk több-kevesebb sikerrel, de a jó hangulat és a szurkolás egy percig sem hagyott alább, melyet még Lusztig Ildi kisfia mókamesterként támogatott, amikor elkapott egy mikrofont. Ildi és Marika is a mi csapatunkba játszottak és örültek az együttlétnek. Gabink brillírozott, két számot is javasolt, bemutattuk, majd bekerült a versenyszámok közé.
A gyöngyösi TV is jelen volt az eseményen, naná, hogy társaim unszoltak, hogy én is adjak interjút. Húhh, majd kiderül mi lett belőle.
Ismét evés-ivás, kávézás következett, majd a parkba mentünk át a sport-létesítményeket húzni-nyúzni, mert a mozgásból sosem elég! Persze ez se ment simán, naná, hogy vigyorogtunk egymáson és húztuk is, hogy „ezt csináld meg”.
Visszatérve a Bene-házhoz e „nagy munka” után újra feltöltötték az asztalokat és fogyasztásra buzdítottak minket. Most már inkább csak szomjasak voltunk, mint éhesek.
Közben elkövetkezett az eredményhirdetés ideje. Hát éppen mellé léptünk a dobogónak, negyedikek lettünk és mindezek ellenére kicsit sem bánkódtunk! Mindenki kapott oklevelet a cicós kínálót pedig csapatonként.
Remek nap volt, mindenki jól érezte magát!
Nagy köszönet a rendezőknek, igazán szívélyes vendéglátók voltak! Örültünk, hogy ott lehettünk! 13,30 magasságában illően elbúcsúztunk és elindultunk hazafelé.
Lejegyezte: Mezeiné Dobó Klára, a csapat vezetője
