Idén 31. alkalommal tartottuk meg a Nemzeti Rákellenes Napot, mely dr. Dollinger Gyula, az Országos Rákbizottság megalakítójának születésnapjához kötődik. Ő készítette az első rákstatisztikát, illetve az ő nevéhez fűződik a rákregiszter kialakítása is.

A Rákügyi Országprofilhoz kapcsolódó előadásokban az előadók elemezték Magyarország helyzetét, amelyben elmondták, hogy bár az európai országok között még mindig élen járunk a daganatos megbetegedéseket és halálozásokat tekintve, ennek ellenére Magyarországon 2011 és 2019 között a férfiaknál 11%-kal, a hölgyeknél 6%-kal javultak a rákhalálozási adatok!

Prof. dr. Polgár Csaba, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosa a magyar onkológia helyzetéről és a közeljövő feladatairól beszélt. Az Országos Onkológiai Intézet Közép- és Kelet-Európa egyetlen komprehenzív onkológiai központja (2008 óta). Ezen kívül 4 regionális és 19 országos onkológiai központ működik az országban. Kiemelte, hogy a magas hazai morbibitási és mortalitási adatok oka az egyéni és társadalmi felelősségben (életmód, környezeti tényezők, öregedő népesség, lelki tényezők) és az egészségügyi rendszer által befolyásolható tényezőkben (szűrés hiánya – késői felismerés, diagnosztikai hozzáférés (mol. pat., MR, CT), terápiás hozzáférés (sebészet, sugárterápia, gyógyszeres kezelések), betegkövetés, rehabilitáció) rejlik. Jelentősek a nemek és az iskolai végzettség szerinti halálozási különbségek. Az adatok szerint a férfiak sokkal nagyobb valószínűséggel halnak meg rákban, mint a nők (488 vs. 269/100.000), illetve a 25–65 év közöttiek körében az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező nők több mint kétszer nagyobb valószínűséggel, az alacsonyabb iskolai végzettségű férfiak pedig négyszer nagyobb valószínűséggel halnak meg daganatos megbetegedésben, mint a felsőfokú végzettséggel rendelkező társaik. Kiemelt kockázati tényezők a dohányzás, alkoholfogyasztás és elhízás.

Az adatok azt mutatják, hogy jelentősen emelkedő incidencia (megbetegedés) mellett (31%) is stagnáló a daganatos halálozás – a mortalitási arány 11,2%-kal csökkent (47%-ról 35,8%-ra).

A jelenlegi Magyar Nemzeti Rákellenes Program 2018 óta hatályos, a célkitűzése az, hogy 2030-ra 10 %-kal csökkenjen a daganatos halálozás.

A közeljövő kiemelt feladatai között a program folytatásában a prevenciós szemlélet erősítése szerepel, valamint a népegészségügyi szűrőprogramokon való részvételi arány visszaemelése legalább a COVID-19 járvány előtti szintre. Új ajánlások a szűrővizsgálatok területén:

  • Mammográfiás szűrés életkori határ kiterjesztése 75 évig
  • Méhnyakrák szűrés – HPV kimutatáson alapuló módszer bevezetése
  • Tüdőrák szűrés (LDCT rizikócsoportban) folytatása és fokozatos kiterjesztése
  • Prosztatarák szűrés (PSA + MRI): implementációs/pilot programok tervezése    

Ha csak egyetlen diát kellene felvetítenie, akkor az az Európai Rákellenes Kódex 12 pontja lenne, melynek első 11 pontja a primér prevencióra vonatkozik – mit tehet az egyén a kockázatok csökkentésére, a 12. pontja pedig a szekunder prevencióra, a szűrésekre hívja fel a figyelmet.

Dr. Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgató főorvosa a előadásában elmondta, hogy a tüdőrák a vezető daganatos halálokok egyike hazánkban, valamint világviszonylatban egyaránt. Férfiak körében a leggyakoribb daganattípus, és a nők körében is rohamosan növekszik a gyakorisága, ha ez a tendencia folytatódik, akkor 2030-ra a férfi-nő arány azonos lesz. Ennek legfőbb oka a dohányzás.

A dohányzásra ma már krónikus betegségként próbálnak tekinteni, erős függőség, sok mindentől függ a kialakulása. A tüdőrák terápiája részeként mindig jelentős szerepet kap a dohányzásról leszoktató program is. Rendkívül fontosnak tartja, hogy már gyermekkorban elkezdjük a gyermekek egészségértésre nevelését, és amint az olvasható az országjelentésben, az iskolázottság jelentősen befolyásolja az eredményeket.

A feladatok között hangsúlyos a betegutak kiépítése, szervezése és a terápiás döntés, ami egy együttes döntés mindazokkal a szakemberekkel, akik a tudásukkal hozzá tudnak tenni ahhoz, hogy a minőségi életévek meghosszabbodjanak.  A döntéshez nagyon sok mindent kell tudni a betegről és a betegségről is. A terápiás gyógyszerek Magyarországon elérhetők, de tudni kell, hogy az aktív kezeléshez szükség van a beteg fitt állapotára is és hozzá kell tenni a tüneti támogató kezeléseket is. Nem mindenki alkalmas a kezelésre, a mellékhatások előrevetítése is fontos.

A magas rizikójú – dohányos – emberek szűrése kis dózisú CT szűrővizsgálattal jó tapasztalatokat eredményezett, alátámasztotta, hogy a korai felismerés döntő fontosságú a kezelésben. A HUNCHEST 1 Modellben, ahol 1900 ember szűrését végezték, a kiszűrt betegek között az operálhatóság 83%-os volt, szemben a betegek többségénél előrehaladott stádiumban diagnosztizált, már tüneteket okozó tüdőrák alacsony százalékú operálhatóságával. A HUNCHEST 2 modellben már mesterséges intelligencia döntéstámogató rendszert is használnak és újabb központok csatlakoztak a modellhez.

Dr. Halmy Eszter PhD, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke az elhízásjárvány okairól és következményeiről beszélt.

Világszerte és hazánkban is nő az elhízás előfordulása. Az elhízás jelentős kockázati tényező hazánkban a daganatos betegségek előfordulásában. A 21. század egyik legnagyobb kihívást jelentő népegészségügyi problémája, melynek megoldásához átfogó nemzeti akciótervre van szükség új kezelési stratégiákkal, komplex kezeléssel, az egyéni és társadalmi felelősség hangsúlyozásával.

A kialakult elhízás betegség, krónikus, recidiváló betegség, és nem kizárólag életmódbeli választás. Ha nem fogadjuk el az elhízást betegségként, az hozzájárul a megbélyegzéshez, a szégyenhez, a stresszhez és végső soron a betegek egészségi állapotának romlásához.

20%-kal többet eszünk és jóval kevesebbet mozgunk, mint az elmúlt 50 évben. Az európai régióban a felnőttek körében a túlsúly és az elhízás felelős a

  • 2-es típusú cukorbetegség eseteinek mintegy 80%-áért,
  • a hipertónia 55%-áért,
  • az iszkémiás szívbetegségek 35%-áért,
  • a daganatos betegségek (13) 10-40%-áért.

Az előfordulás jelentős növekedése különösen a 45 év alatti korcsoportokban jellemző. A gyerekkori elhízás terjed nagyon a kevés mozgás miatt, a fiatal felnőttek körében pedig a home office-nak van nagy szerepe. Az elhízás független és vezető kockázati tényező a Covid-19-hez hasonló fertőzések szövődményei és halálozása szempontjából is.

Az elhízás visszaszorításában is a prevención van a hangsúly, melynek elengedhetetlen feltétel az egészséges életmód és a támogató társadalmi háttér.

Dr. Surján Orsolya helyettes országos tisztifőorvos felhívta a figyelmet arra, hogy nem minden szűrés, ami annak látszik. Vannak divatszűrések, ezeket jobb elkerülni.

A szűrések a szekunder prevenciót jelentik, melynek célja a tünetmentes egyének esetleges betegségének korai felismerése. A népegészségügyi szűréseknél a rendszer kezdeményezi a szűrést és a kiszűrt betegek számára a betegút biztosított.

Ezzel szemben a diagnosztikai vizsgálat a beteg panaszai alapján a betegség meglétét vagy kizárását célozza. Az orvosnak, aki először találkozik egy pácienssel, az ONKOLÓGIAI ÉBERSÉG jegyében a panaszok, tünetek alapján kell gondolnia egy esetleges daganatra és el kell indítani a kivizsgálást, ezen kívül, tünet és panasz nélkül meg kell nézze a bőrt, a szájüreget, a nyirokcsomókat, meg kellene tapintani a nők mellét, férfiak prosztatáját valamilyen daganatra utaló elváltozást keresve.

Ahhoz, hogy egy szűrés népegészségügyi szűrés legyen, meg kell felelni bizonyos kritériumoknak (Wilson & Jungner kritériumok), melyek között megtalálható, pl. népegészségügyi jelentőségű probléma, megfelelő teszt, melyet a lakosság is elfogad, ismételhető, a kórismézés és a kezelés elérhető. Magyarországon három népegészségügyi szűrés folyik:

  • Emlőszűrés – 45-65 év közötti nők kétévente, megjelenési arány 35 %.
  • Méhnyakszűrés – 25-65 év közötti nők három évente, megjelenési arány nagyon alacsony
  • Vastagbélszűrés – megkeresettek 40 %-a jelez vissza, hogy szeretné, de csak 29 % vesz részt.

Mindhárom esetben a 70%-os megjelenési arány a cél.

Milyen változásokat hozhat a jövő?

  • Emlőszűrés – Életkor és intervallum módosítás
  • Méhnyakszűrés – Életkoronként változó módszertan, HPV szűrés bevezetése
  • Tüdődaganat szűrés – alacsony dózisú CT-vel
  • Szűrés-szervezés fejlesztési lehetőségei a megjelenési arány növelése érdekében – digitalizáció, együttműködés a lakosság mozgósítása érdekében a civil szervezetekkel (pl. hiteles információk, ösztönzés a szűrésre, edukáció), egészségfejlesztési irodákkal, stratégiai partnerekkel, védőnőkkel, orvosokkal

Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga elnöke értékelte az Örökmozgó program eredményeit. Az Örökmozgó programot 2018-ban hirdettük meg. Az elmúlt öt évben 20 alapszervezet vett részt benne és eddig összesen 2.112.343 km-t tettünk meg. A 2022. évben 14 alapszervezet vett részt. Az első helyen a Debreceni Alapszervezet végzett 158.286 km-rel, második a Salgótarjáni Alapszervezet 137.732 km-rel, harmadik a Hatvani Alapszervezet 83.381 km-rel. Őket követi a Gyöngyösi, Gödöllői, Borsodnádasdi, Hegyvidéki, Egri, Tiszafüredi, Rákosmente, Rózsaszentmártoni, Nyíregyházi, Ecsédi és Nagyszénási Alapszervezet.

Az igazi nyertesek azonban azok, akik a program hatására rendszeresen mozogtak!

Az esemény támogatói: Belügyminisztérium, Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.

Kapcsolódó bejegyzések

Alapszervezetek

XIV. Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét

A Magyar Rákellenes Liga Salgótarjáni Alapszervezete a NMKH Népegészségügyi Főosztályával és a Salgótarjáni Mályvavirág Pont önkénteseivel 2020. február 19-én figyelemfelkeltő rendezvényt szervezett, csatlakozva a Mályvavirág Alapítvány országos figyelemfelhívó kampányához a XIV. Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét” Olvass tovább...

Alapszervezetek

Értünk és minden nőért – Borsodnádasdi program a Méhnyakrák Megelőzési Héten

január 21-én 16 órától tartottuk a Borsodnádasdi Praxisközösséggel közös szervezésű programunkat, az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét keretében. Vendégszereplő volt Kovács Gyuláné „Csillagok” című dalcsokor összeállítással, és Reményi Aladár saját, „Szeretet” című versével színesítette programunkat.  Közben Olvass tovább...

Alapszervezetek

Áprilisi programok Gyöngyösön

2019. április 18-án 14 órai kezdéssel elsősegélynyújtó előadást tartott Nagy Krisztina elsősegélynyújtó szakoktató. Az előadás nagyon tanulságos volt, olyan dolgokat mutatott be a szakoktató, ami minden nap is megtörténhet és segítségek adhatunk a betegeknek. 2019. Olvass tovább...