Magyar Rákellenes Liga Gödöllői Alapszervezete
Helyszín:„Mi újság V.An? Irodalmi kávézó a Gödöllői Városi Könyvtárban (2100 Gödöllő, Dózsa út 8.)
Időpont: 2019. szeptember 25.

Téma: Utazás a komfort vona L/T on
Előadó: Nagyné Szauzer Ildikó

Mai presszó szerdánk első részében felosztottuk a feladatokat, ki mit vállal szívesen a közelgő „Könnyek helyett….. SZŰRÉSEK” programunkban.

A jó-hír körben: Mandevillené Keresztényi Gizike örömmel számolt be arról, hogy mostantól a Magyar Rákellenes Liga követes adomány-gyűjtője lett. Program, amelyben részt vesz: „Jó ügyért” nevet kapta.
Egyéni programja: szűréssel a rák ellen.
Egyéni vállalása: egyik hajnalban napfelkeltét néz a Gellérthegy tetején. (ezt már teljesítette is!)
Gizike beszámolója alapján: „2019. 10. 05.-én a nap-éj egyenlőség hajnalán többi “jóügyes” követtel együtt a vérmezőről felsétáltunk a Gellérthegyre napfelkeltét köszönteni. Hosszú tömött sorban mentünk, vagy kétszázan is lehettünk a csöpögő eső ellenére.”

A pöttyös-labda a kör végén mai előadónkhoz, Ildikóhoz érkezett. Ő a Pázmány Péter Hittudományi Egyetemen teológiát tanult, majd a Debreceni Egyetemen Mentálhigiéné szakon végzett.

Immáron ez a harmadik est, amit együtt töltöttünk. Hallottunk arról a bizonyos komfortzónáról, amiben nem is biztos, hogy mindig jól érezzük magunkat, de mint a közmondás is erősíti bennünk „Járt utat járatlanért el ne hagyj” körömszakadtáig ragaszkodunk hozzá.

Pedig így egy idő után elkezdünk retardálódni, nincs hely, se idő, se akarat a fejlődésre. Tudattalan énünk azt mondja „jó ez így”. Szereti a biztonságot, a kényelmet! Míg a tudatos énünk újat szeretne. Álmok, célok megvalósítására törekszik kockáztatás árán is. Harc alakul ki a tudatos és a tudattalan között. Ez belső feszültséghez, stresszhez vezet.

A társadalom azonban a 21-ik század emberétől elvárja a gyors reagálást és az „élethosszig tartó tanulást”. Nem dicsőség sokáig egy munkahelyen dolgozni vagy minden áron ragaszkodni a mérgező kapcsolatokhoz.
Meg kell tanulni tovább lépni! Van akinek magától sikerül, de a döntő többségnek külső hatás szükséges. pl: felmondanak neki a munkahelyen, elhagyja a férje, beteg lesz. Ilyenkor nagyon gyorsan a pánikzónába találjuk magunkat, de még akkor is az időt húzzuk, lelkiismeret furdalásunk van. (a tudatalatti fogva tart)

Komfortzónánk (ahol biztonságba érezzük magunka) kialakulása, függ:
1: mit várok el magamtól, mit merek megtenni (pozitív énkép, önbizalom, ősbizalom)
2: külső hatások, közösségek, nem csak mi tehetünk róla (már az óvodai társ is tud nagyon rombolóan hatni) – megszégyenítés, lebecsmérlés („buta vagy, lúzer vagy, zöld a cipőd!”)
3: milyen családba születtél: transzgenerációs örökség, családtagok egymáshoz való viszonya

Kisgyermek, akire nem figyelnek-megtanulja, hogy Ő nem fontos. Ha abban nő fel, hogy Ő ront el mindent, Ő nem tudja megcsinálni: azt érzi majd, ez nem nekem való, buta vagyok, Én rossz vagyok! Büntetni kezdi magát-és a tudatalattija azt mondja: ne merj!! Így a kör már be is zárul előtte
Felnőtt énünknek nagyon kemény, kitartó tudatos munkára van szükség, hogy újra merjünk és tegyük!

Nagyon gyorsan eltelt ez az este, amely interaktív és mindenki számára elgondolkodtató volt.

Kapcsolódó bejegyzések

Alapszervezetek

Salgótarján: Egészség kisfilmek – Szűrések

A riportfilm az E-GÉSZSÉG- Innovatív megoldásokkal Nógrád megye munkaképességéért című projekt keretén belül készült, annak érdekében, hogy a lakosság egészségtudatossága fejlődjön és ezáltal foglalkoztathatósága is nagyobb esélyt kapjon. A film a szűrések fontosságát támasztja alá: Olvass tovább...

Alapszervezetek

Hogyan lehet visszatérni az élet világába?

A Szekszárdi Alapszervezet tisztelettel meghív minden érdeklődőt rendezvényére Előadások: Hogyan lehet visszatérni az élet világába? – Szabóné Novák Beáta önkéntes segítő – „Méltósággal az út végén”Hospice Alapítvány, Szekszárd Az áldozatsegítés – János Anna, a Fehér Gyűrű Egyesület Szekszárdi Olvass tovább...

Alapszervezetek

Bakonyszücsi pihenés – Salgótarjáni Alapszervezet

Bakony alján, falu szélén… Mikor beértünk a faluba, azt se tudtuk hová menjük. Editkéhez a kulcsokért, Sacihoz az önkormányzathoz, vagy egyenesen a helyünkre, hátha van már ott valaki. Egyszerre akartunk mindenkit megölelni. Mert Bakonyszücs ilyen Olvass tovább...