Időpont: 2018.június 21. csütörtök 14 óra
Helyszín: Hatvani Segítő Szolgálat Irodája (Hatvan, Balassi B.u.1 6. Kórház, Nővérszálló I. emelet)
Előadó: Sándorné Buda Ildikó dietetikus Albert Schweitzer Kórház
Előadás címe: Szív- és érrendszeri megbetegedések étrendi kezelése
A szív- és érrendszeri megbetegedések (a szívinfarktus, agyi keringési zavar, alsó végtagi verőérbetegség, magas vérnyomás) a népesség nagy részét érinthetik, ezért a megelőzésnek nagy jelentősége van. A szív- és érrendszerei megbetegedések gyakran a magas vérnyomás betegség szövődményeként alakulnak ki, ezért már kialakult hypertonia esetén nagyon fontos a megfelelő gyógyszer szedése mellett az étrend átalakítása is.
Ha már kialakult a baj, a további állapotromlás megakadályozása is rendkívül fontos. A megelőzés alappillérei, illetve a már kialakult hypertonia, szív- és érrendszeri betegség esetén elérendő célok:
- dohányzás mellőzése
- rendszeres fizikai aktivitás – legalább 30 perc naponta
- sószegény, zöldségben gazdag, teljes kiőrlésű pékárut tartalmazó étrend,
- mérsékelt zsiradékfogyasztással – olíva olaj használata kifejezetten ajánlott
- elhízás kerülése
- megfelelő vérnyomás (140/90 Hgmm alatt)
- megfelelő koleszterin szint (5mmol/l alatt)
Hogyan étkezhetünk „szívünknek kedvesen”?
A Táplálkozástudomány mai állása szerint naponta átlagosan négy alkalommal javasolt zöldséget, gyümölcsöt fogyasztanunk, valamint kétszer-háromszor sovány tejterméket. Az étrendben fontos szerepet játszanak a különféle magvak, a teljes kiőrlésű gabonából készül pékáru, a hüvelyes növények, a hal és a baromfi. Kerülni kell a zsíros húsok, húskészítmények, feldolgozott ételek, konzervek fogyasztását, illetve a hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszereket, nagy cukortartalmú üdítő italokat.
A rostdús étkezés csökkenti az ételekkel bevitt koleszterin felszívódását, és kedvezően hat az emésztőrendszerre is.
A szükséges energiabevitel nagysága függ a nemtől, az életkortól, a testsúlytól és a fizikai aktivitástól, ezért ezt egyénre szabottan kell megállapítani. Az ételek kíméletes, zsírszegény elkészítése segítheti a megfelelő tápanyagbevitelt.
Az életkorhoz igazított mennyiségű D-vitamin bevitel is csökkentheti a szív- és érrendszeri megbetegedés kockázatát.
Mit kerüljünk?
Zsíros tejtermékek, húsételek, belsőségek, nagy mennyiségű tojás fogyasztásának kerülése javasolt. A sertés- és marhahús helyett lehetőség szerint hetente többször fogyasszunk halat.
Kis mennyiségű olívaolaj használata segíthet a megfelelő koleszterinszint elérésében.
Az ételek elkészítésének módját gondosan kell megválasztani: panírozás helyett párolás vagy grillezés javasolt. A grillezés alkalmazásával felesleges zsiradék fogyasztása csökkenthető.
A zöldségek puhára főzésével a rostanyagok már kevésbé lesznek hatékonyak, a rövidebb párolás, grillezés során a finoman ropogós falatok az étkezés élményét gazdagítják, a vitaminokból több marad a rövidebb hőhatás következtében.
Törekedjünk a gazdag színválasztékra ez nem csak vizuális élményt jelent, hanem a különféle színek különféle hasznos anyagokat kódolnak számunkra.
Az öntetek esetén joghurtos fűszeres öntetet részesítsünk előnyben majonéz és zsíros tejföl, tejszín helyett.
A só fogyasztás – mennyit lehet?
A nátrium-klorid (konyhasó) fontos élettani szerepet játszik szervezetünkben, de csak kis mennyiségre van szükség. Tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy a vizelet magasabb nátriumtartalma (ez függ a konyhasóbeviteltől) és az agyi keringési zavar, valamint a szívinfarktus között összefüggés igazolható. Az életkor előrehaladtával a sófogyasztás jelentősége tovább nő. Napi 6 gramm alatti konyhasó fogyasztás javasolt a fentiek alapján. Enyhe, kezdeti vérnyomás emelkedésnél a só fogyasztás csökkentésével még esetleg normál tartományba kerülhet a vérnyomás gyógyszer nélkül is, illetve már gyógyszeres kezelés esetén a korábbi gyógyszeradag csökkenthetővé válhat. Ezt mindenképpen meg kell beszélni a kezelőorvossal. A tálalást követően az utólagos sózás nem javasolt. Az ízlelőbimbók számára a sós falat erőteljes ingert jelent, az enyhébben észlelhető, de gazdagabb ízélmények így elkerülik a figyelmet. Néhány héttel a sófogyasztás csökkentése után különleges új kulináris élmények várnak ránk; a zöldségek, zöld fűszerek érzékeinkre gyakorolt hatása kellemes meglepetést fog okozni.
Szívbarát konyha
- Próbáljuk a szívkímélő étrend irányelveit szem előtt tartani a nyersanyag-válogatásnál és ételkészítés során egyaránt.
- Rendszeresen, naponta többször együnk nyers gyümölcsöt, zöldséget, melyek rosttartalma csökkenti a koleszterinszintet, a bennük lévő vitaminok pedig az érfalak épen tartásában játszanak jelentős szerepet.
- Fehér kenyér helyett részesítsük előnyben a rostdúsabb félbarna vagy barna kenyeret.
- Húsok közül válasszuk az alacsonyabb zsírtartalmúakat, pl.: csirkemellet, pulykamellet, vadhúsokat. Húskészítményeknél ne csak a zsír-, hanem a sótartalmat is vegyük figyelembe.
- Együnk kevésbé zsíros ételeket. Főzéshez, sütéshez zsír helyett inkább olajat, margarint használjunk a kedvezőbb zsírsav-összetételük miatt.
- Konyhatechnikai eljárások közül válasszuk a gőzben főzést, párolást, készítsük ételeinket fóliában, teflonedényben, fedett cserépedényben, mikrohullámú sütőben. Kerüljük a bő zsiradékban történő sütést. Mellőzzük a rántást, kedvezőbb a kevés liszttel, sovány tejtermékkel készített habarás.
- Kevés sóval készítsük ételeinket, utólag ne sózzunk. A fogyasztásra kész élelmiszerek közül válasszuk a kisebb sótartalmúakat.
- Ételeinket lehetőleg ne cukrozzuk, vagy csak nagyon kis mértékben. Kávéba, teába mesterséges édesítőszer tegyünk.
- Fontos a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása (napi 1,5-2 liter), ez lehet ivóvíz, ásványvíz, természetes zöldség- és gyümölcslevek.
A diéta kedvező hatásait kiegészíthetjük rendszeres testmozgással és a dohányzás mellőzésével, így a rizikófaktorok csökkentése révén kevesebb ember idő előtti halálát okozhatják a szív- és érrendszeri betegségek.
A program az ”Ön választ, mi segítünk!”program keretében a Tesco támogatásával valósult meg.
Lazányi Jánosné
a Hatvani Alapszervezet és Segítő Szolgálat vezetője
