„Biomarkerek alkalmazása a bőrrákok primér és másodlagos megelőzésében” 

címen tartották a  9. Euroskin Munkaértekezletet, amelyre a Belga Rákalapítvány és az Európai Rákligák szervezésében, 2018 ápr. 16-17-én, Brüsszelben került sor.

A rosszindulatú bőrmelanoma, a basalioma és bizonyos laphámrákok a fehér populációban viszonylag a leggyakrabban előforduló daganatok, amelyek gyakorisága különösen az utóbbi évtizedben (!) nőtt meg drámai módon.

A rizikó faktorok közül a legfontosabb az ultraibolya (UV-A és UV-B) sugárzás, amelynek káros, karcinogén hatása az elsődleges és másodlagos prevenció módszereivel ugyan jól  kivédhető lenne,  azonban számos életmódbeli körülmény jelentősen befolyásolja a prevenciós lehetőségeket . Mind ezek mellett még  számos mechanizmus  sem ismert és az UV-specifikus DNS torzulások mellett ezek is további  intenzív kutatásokat igényelnek.

A munkaértekezletnek a szoláriumok használatának elterjedése, azok működésének és üzemeltetésének nem mindig megfelelő szabályozása és a szabályok ésszerű körülmények közötti betartásának ellenőrizetlensége nyújtott apropót.

A Munkaértekezlet (Workshop) azokkal a módszerekkel és azok megvitatásával foglalkozott, amelyek esetleg beemelhetők lesznek a jövőben az UV-sugárzás okozta daganatok kialakulási kockázatának előrejelzésében, diagnosztizálásának pontosításában, az egyéni érzékenység és hajlam kimutatásában és a már kialakult betegség kezelési lehetőségeinek  módozati megválasztásában.

Erre 2 alkalmas szakterület, az ún. „melanoma family” génkutatások és a különböző biomarkerek kutatása élvez kitüntetett szerepet.

A „Melanoma family”, vagyis a melanoma  prediszpozíció számos családban előfordul, azonban mindössze 3 olyan családot ismer a szakirodalom, ahol 4 generáció tagjait tudták vizsgálni sőt reményt keltő, hogy valamennyiükben az ún. TERT mutációt (ún. promoter mutáció) identifikálták. Ezen kívül a BRAF és nRAS  mutációk előfordulása jellemző, nem csak a familiáris, hanem a sporadikus daganatokban is. Ezeket a génvizsgálatokat több tízezer emberen elvégezték.

A familiáris és sporadikus daganatokban a hajlamosító gének mellett a biomarkerek kutatása elterjedt, amelyeket leginkább a testnedvekből, vagy bőr fibroblasztokból nyernek.

A biomarkerek  jelenleg 2 nagy csoportra oszthatók a dermatológiában: a diagnózis és a prognózis biomarkerei. Sajnálatosan a diagnózis biomarkerek  posztdiagnosztikus biomarkerek, vagyis inkább azt jelzik, hogy a melanoma diagnózis után milyen kezeléseket lehet alkalmazni (különböző monoklonális antitest terápiák, vs. interferon vagy egyéb terápiák) és a kezelési eredmények  milyen terápia mellett mekkora túléléssel járhatnak. Ez természetesen stádium-függő és árukat tekintve nagyon sok országban nem alkalmazható tömeges gyógyításra, annál is inkább, mert a szerek mellékhatása rendkívül egyéni, amit a jelenlegi tudásunk és tapasztalatunk korlátai is behatárolnak

Mértek DNS metilációt 170 ezer embernél (norvég csoport), ahol az UV-sugárzásnak nem volt DNS metilációt kiváltó speciális hatása, de a kor előre haladtával gyakoribb volt a DNS efajta epigenetikai torzulása.

Egy rendkívül szellemes  „mintavételt” mutattak be dán kutatók. Egyszerű sebészeti tapaszra ragadó bőrmintákból 9 féle biomarkert tudtak mérni.  A minta postán küldhető, 14 napig használható és 4-10 mm nagyságú mintákon jól reprodukálhatóan működik a különböző markerek „leoldása”.

Micro RNS-eket folyékony mintákból mértek német kutatócsoportok. Számos esetben sikeres biomarkernek bizonyultak, azonban individuális értékük (több mint 2000 fajta) nem egyértelmű.

A tudományos előadásokat követően (igazán sikeres előrejelző biomarkerek hiányában) került sor a vitákra, illetve az UV hatásának és a mesterséges  „napozás”  veszélyeinek szabályozását ajánló témák átbeszélésére.

A vitákban nagyon aktívan részt tudtam venni, amihez prevenciós tapasztalataim nagy segítséget nyújtottak.

Egyelőre a szoláriumot üzemeltetők tevékenységének szigorítása és a népesség egészségtudatos magatartása a legfőbb teendő, amelyet a különböző országok civil rákellenes ligái, szervezetei nyújthatnak.

Megállapítást nyert, hogy a szoláriumok helytelen használata egyértelmű okozója a melanoma gyakoriság növekedésének!

Az UV-A sugárzás a bőr mélyebb rétegeibe hatol be, mint az UV-B sugarak. Különlegessége, hogy áthatol az üvegen is, tehát sem az autóban sem a zárt ablakok mellett tartózkodva nem vagyunk biztonságban. A bőrrák kialakulásában az UV-A sugárzásnak jelentős szerepe, van és hathatósan hozzájárul a DNS károsodáshoz. Különböző vizsgálatok szerint a szoláriumokban az UV-A sugárzás 12X (!) intenzívebb lehet, mint a természetes napsugárzás hatása, így a szoláriumba járó embereknél kb. 2,5X nagyobb eséllyel alakul ki laphámrák, és 1,5X-szer nagyobb valószínűséggel a bazalioma.

A 18 év alatti populációban pedig 75%-kal magasabb a bőrrák későbbi kialakulásának kockázata, mint az idősebb életkorban a szoláriumozást elkezdőknél.

Az UV-B rövidebb hullámhosszú sugárzás, az üvegen nem hatol át, viszont szintén jelentős szerepe van a melanoma kialakulásában.

VÉDEKEZÉSI ALAPSZABÁLY: Mindig olyan fényvédő faktoros krémeket használjunk, ami mind az UV-A mind az UV-B sugarak nagy részét kiszűri, ezért ajánlatos a felvitt mennyiség betartása és legalább a 30-as SPF faktor. A világos bőrtípusú és világos szemű embertípusoknak legalább SPF 30-as védelem javasolt.

Reményt keltő lehet az EU-ban a népegészségügyi lobbyk hatásának erősítése a következő ciklus alatt. Ebben az IARC (Nemzetközi Rákügynökség) és a WHO jelen lévő képviselői is egyetértettek.

Magyarországon (a WHO adatbázisa szerint) a környező országok szolárium-használati szabályozásával szemben nincs törvény. Ezt a hiányt nagyon sürgősen pótolni kell!

Az ajánlásokat a Munkacsoport megfogalmazta és ezt rövidesen a rákligák rendelkezésére bocsátja, amelyet rövidesen közre adunk.

Kapcsolódó bejegyzések

Beszámolók külföldi rendezvényekről

„Melanoma patient network” konferencia, Brüsszel, 2019.03.22-24.

Dr.Gundy Sarolta beszámolója Betegek és szakemberek, együtt a melanoma ellen A rosszindulatú bőr melanoma a XIX. sz. – tól kezdődően, majd különösen a XX. sz. végétől az egyik leggyakoribb rákféleség mind a férfiak, mind a Olvass tovább...

Beszámolók külföldi rendezvényekről

Beszámoló az Európai Rákellenes Kódexről szóló workshopról

A kiküldetés helyszíne: Koppenhága, Dánia A kiküldetés ideje: 2017. június 21-23. A kiküldött neve, tisztsége: Rozványi Balázs, elnök A rendezvény szervezője: az Európai Rák Ligák Szövetsége (ECL) A rendezvény házigazdája: Dán Rák Társaság (Danish Cancer Olvass tovább...

Beszámolók külföldi rendezvényekről

Beszámoló – “Melanoma Közép- és Kelet-Európában” című konferenciáról

Helyszín: Zágráb Időpont: 2017. június 23-25. A konferencia (MPNCEE) rövidítése tulajdon képpen egy networköt, vagyis a melanoma betegek és szakemberek által kiépített regionáls földrajzi hálózatot takarja, amelynek fő célja a szűrés, a korai diagnózis és Olvass tovább...