„Biomarkerek alkalmazása a bőrrákok primér és másodlagos megelőzésében” 

címen tartották a  9. Euroskin Munkaértekezletet, amelyre a Belga Rákalapítvány és az Európai Rákligák szervezésében, 2018 ápr. 16-17-én, Brüsszelben került sor.

A rosszindulatú bőrmelanoma, a basalioma és bizonyos laphámrákok a fehér populációban viszonylag a leggyakrabban előforduló daganatok, amelyek gyakorisága különösen az utóbbi évtizedben (!) nőtt meg drámai módon.

A rizikó faktorok közül a legfontosabb az ultraibolya (UV-A és UV-B) sugárzás, amelynek káros, karcinogén hatása az elsődleges és másodlagos prevenció módszereivel ugyan jól  kivédhető lenne,  azonban számos életmódbeli körülmény jelentősen befolyásolja a prevenciós lehetőségeket . Mind ezek mellett még  számos mechanizmus  sem ismert és az UV-specifikus DNS torzulások mellett ezek is további  intenzív kutatásokat igényelnek.

A munkaértekezletnek a szoláriumok használatának elterjedése, azok működésének és üzemeltetésének nem mindig megfelelő szabályozása és a szabályok ésszerű körülmények közötti betartásának ellenőrizetlensége nyújtott apropót.

A Munkaértekezlet (Workshop) azokkal a módszerekkel és azok megvitatásával foglalkozott, amelyek esetleg beemelhetők lesznek a jövőben az UV-sugárzás okozta daganatok kialakulási kockázatának előrejelzésében, diagnosztizálásának pontosításában, az egyéni érzékenység és hajlam kimutatásában és a már kialakult betegség kezelési lehetőségeinek  módozati megválasztásában.

Erre 2 alkalmas szakterület, az ún. „melanoma family” génkutatások és a különböző biomarkerek kutatása élvez kitüntetett szerepet.

A „Melanoma family”, vagyis a melanoma  prediszpozíció számos családban előfordul, azonban mindössze 3 olyan családot ismer a szakirodalom, ahol 4 generáció tagjait tudták vizsgálni sőt reményt keltő, hogy valamennyiükben az ún. TERT mutációt (ún. promoter mutáció) identifikálták. Ezen kívül a BRAF és nRAS  mutációk előfordulása jellemző, nem csak a familiáris, hanem a sporadikus daganatokban is. Ezeket a génvizsgálatokat több tízezer emberen elvégezték.

A familiáris és sporadikus daganatokban a hajlamosító gének mellett a biomarkerek kutatása elterjedt, amelyeket leginkább a testnedvekből, vagy bőr fibroblasztokból nyernek.

A biomarkerek  jelenleg 2 nagy csoportra oszthatók a dermatológiában: a diagnózis és a prognózis biomarkerei. Sajnálatosan a diagnózis biomarkerek  posztdiagnosztikus biomarkerek, vagyis inkább azt jelzik, hogy a melanoma diagnózis után milyen kezeléseket lehet alkalmazni (különböző monoklonális antitest terápiák, vs. interferon vagy egyéb terápiák) és a kezelési eredmények  milyen terápia mellett mekkora túléléssel járhatnak. Ez természetesen stádium-függő és árukat tekintve nagyon sok országban nem alkalmazható tömeges gyógyításra, annál is inkább, mert a szerek mellékhatása rendkívül egyéni, amit a jelenlegi tudásunk és tapasztalatunk korlátai is behatárolnak

Mértek DNS metilációt 170 ezer embernél (norvég csoport), ahol az UV-sugárzásnak nem volt DNS metilációt kiváltó speciális hatása, de a kor előre haladtával gyakoribb volt a DNS efajta epigenetikai torzulása.

Egy rendkívül szellemes  „mintavételt” mutattak be dán kutatók. Egyszerű sebészeti tapaszra ragadó bőrmintákból 9 féle biomarkert tudtak mérni.  A minta postán küldhető, 14 napig használható és 4-10 mm nagyságú mintákon jól reprodukálhatóan működik a különböző markerek „leoldása”.

Micro RNS-eket folyékony mintákból mértek német kutatócsoportok. Számos esetben sikeres biomarkernek bizonyultak, azonban individuális értékük (több mint 2000 fajta) nem egyértelmű.

A tudományos előadásokat követően (igazán sikeres előrejelző biomarkerek hiányában) került sor a vitákra, illetve az UV hatásának és a mesterséges  „napozás”  veszélyeinek szabályozását ajánló témák átbeszélésére.

A vitákban nagyon aktívan részt tudtam venni, amihez prevenciós tapasztalataim nagy segítséget nyújtottak.

Egyelőre a szoláriumot üzemeltetők tevékenységének szigorítása és a népesség egészségtudatos magatartása a legfőbb teendő, amelyet a különböző országok civil rákellenes ligái, szervezetei nyújthatnak.

Megállapítást nyert, hogy a szoláriumok helytelen használata egyértelmű okozója a melanoma gyakoriság növekedésének!

Az UV-A sugárzás a bőr mélyebb rétegeibe hatol be, mint az UV-B sugarak. Különlegessége, hogy áthatol az üvegen is, tehát sem az autóban sem a zárt ablakok mellett tartózkodva nem vagyunk biztonságban. A bőrrák kialakulásában az UV-A sugárzásnak jelentős szerepe, van és hathatósan hozzájárul a DNS károsodáshoz. Különböző vizsgálatok szerint a szoláriumokban az UV-A sugárzás 12X (!) intenzívebb lehet, mint a természetes napsugárzás hatása, így a szoláriumba járó embereknél kb. 2,5X nagyobb eséllyel alakul ki laphámrák, és 1,5X-szer nagyobb valószínűséggel a bazalioma.

A 18 év alatti populációban pedig 75%-kal magasabb a bőrrák későbbi kialakulásának kockázata, mint az idősebb életkorban a szoláriumozást elkezdőknél.

Az UV-B rövidebb hullámhosszú sugárzás, az üvegen nem hatol át, viszont szintén jelentős szerepe van a melanoma kialakulásában.

VÉDEKEZÉSI ALAPSZABÁLY: Mindig olyan fényvédő faktoros krémeket használjunk, ami mind az UV-A mind az UV-B sugarak nagy részét kiszűri, ezért ajánlatos a felvitt mennyiség betartása és legalább a 30-as SPF faktor. A világos bőrtípusú és világos szemű embertípusoknak legalább SPF 30-as védelem javasolt.

Reményt keltő lehet az EU-ban a népegészségügyi lobbyk hatásának erősítése a következő ciklus alatt. Ebben az IARC (Nemzetközi Rákügynökség) és a WHO jelen lévő képviselői is egyetértettek.

Magyarországon (a WHO adatbázisa szerint) a környező országok szolárium-használati szabályozásával szemben nincs törvény. Ezt a hiányt nagyon sürgősen pótolni kell!

Az ajánlásokat a Munkacsoport megfogalmazta és ezt rövidesen a rákligák rendelkezésére bocsátja, amelyet rövidesen közre adunk.

Kapcsolódó bejegyzések

Beszámolók külföldi rendezvényekről

„Melanoma patient network” konferencia, Brüsszel, 2019.03.22-24.

Dr.Gundy Sarolta beszámolója Betegek és szakemberek, együtt a melanoma ellen A rosszindulatú bőr melanoma a XIX. sz. – tól kezdődően, majd különösen a XX. sz. végétől az egyik leggyakoribb rákféleség mind a férfiak, mind a Olvass tovább...

Beszámolók külföldi rendezvényekről

Beszámoló – European Cancer Patient Coalition éves közgyűlése

Beszámoló European Cancer Patient Coalition éves közgyűlése Brüsszel, 2016. június 3-5. A kiutazó neve: Csordásné dr. Juhász Judit Sarolta A kiutazó szervezeti egysége: Magyar Rákellenes Liga A kiutazó munkaköre: az utazás szervezése alatt általános elnökhelyettes, Olvass tovább...

Beszámolók külföldi rendezvényekről

Ken Mastrist választották meg az Európai Rákbetegek Koalíciója új elnökévé

Az Európai Rákbetegek Koalíciója (ECPC) örömmel jelenti be új elnökének, Ken Mastrisnak megválasztását. Ez a döntés 2020. november 25-től lépett hatályba. Ken Mastris Kathi Apostolidis volt elnököt követi, akit 2019 júniusában választottak elnökké. Ken Mastris Olvass tovább...