1993 óta minden év április 10-én, dr. Dollinger Gyula – sebész, ortopéd szakorvos, egyetemi tanár, aki 1902-ben megalakította az Országos Rákbizottságot, így a magyar rákkutatás úttörőjének számít – születésnapján tartjuk a Nemzeti Rákellenes Napot. Idén immár 25. éve szerveztük meg az eseményt, ahol átadtuk Az év onkológusa pályázat nyertesének díját is.
Az idei évi esemény fókuszában az Országos Onkológiai Intézet elmúlt 25 éve állt, az esemény fővédnöke prof. dr. Kásler Miklós egyetemi tanár, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosa.
Ennek megfelelően a Liga elnökének rövid köszöntője után a professzor úr összefoglalta az Országos Onkológiai Intézet elmúlt 25 évét. Előadásában kitért arra, hogy milyen épület, eszköz és ellátási struktúra változás történt az elmúlt években, hogyan lett az Országos Onkológiai Intézet európai mércével mérve is az egyik legkorszerűbb rákgyógyítással foglalkozó intézet. Meghallgattuk, hogy hány kiváló szakembert adott az országnak, milyen kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik külföldön, a nagyvilágban is. Végezetül kitért arra is, hogy milyen pozitív változások történtek a daganatos betegek gyógyításában, milyen mértékben csökkent a daganatos halálozás az utóbbi években.
Ezt követően került sor a „Az év onkológusa – az én orvosom” pályázat nyertesének kihirdetésére. A pályázat során a betegek rövid elbeszélés formájában küldhették be betegségük történetét és orvosuk példaértékű, áldozatos munkáját. A győztesnek járó Dollinger emlékérem a pályázatra beérkezett művek közül a legtöbb szavazatot kapott orvosnak jut. Az emlékérmet először 2009-ben adta át a Magyar Rákellenes Liga és eddig 13 orvos kapta meg. A 2018-as „Az év onkológusa – az én orvosom” pályázat nyertese dr. Bánhegyi Róbert, a Békés Megyei Központi Kórház Pándy Kálmán Tagkórházának Onkológiai Centrum vezető-helyettese, így ő kapta meg a Szöllőssy Enikő szobrászművész készítette emlékérmet. Gratulálunk a doktor úrnak!
Ezt követően dr. Orsós Zsuzsanna egyetemi adjunktus azt boncolgatta, hogy a mi áll a magyarországi cigány lakosság korai halálozása mögött, illetve hogy a születéskor várható rövidebb élettartam (átlagos 8 évvel alacsonyabb, mint a teljes magyar lakosságé) mögött lehet-e genetikai érzékenység, vagy inkább a környezeti tényezők a felelősek a daganatok kialakulásáért. Az előadásból kiderült, hogy a környezeti hatásoknak, az életkörülményeknek és az életmódnak van jelentős szerepe a roma embereknél tapasztalható magas daganatos megbetegedésekben. Az egyik legfontosabb feladatnak az edukációt tartja, de a társadalom felelősségét is megemlítette, mert véleménye szerint a roma embereket is megilleti a vezetékes ivóvíz, a csatornázás, a megfelelő táplálkozás.
Dr. Virág József PhD, onkológus a szervezett népegészségügyi vastagbélszűrés megvalósításáról beszélt. Nagy szükség van a szervezett szűrés bevezetésére mivel Európában az első, a világban pedig a negyedik helyen állunk a vastagbélrákra visszavezethető halálozásban. Nagyon igaz a vastagbélrák esetében is, hogy minél korábban fedezik fel a betegséget, annál jobb a kezelési lehetősége. 10.000 megbetegedés van évente és kb. 5.000 halálozás, amit nagymértékben lehetne csökkenteni a korai felfedezéssel és időbeni kezeléssel. A szervezett szűrés szeptembertől indul behívásos rendszerben. Először széklet vérteszttel keresik az elváltozást, ha ez pozitívnak bizonyul, akkor végeznek kolonoszkópiát a teljes bizonyosságért. A szűrésben a háziorvosoknak lesz nagy szerepe.
Dr. Szőts Gábor egyetemi oktató, a Magyar Sporttudományi Társaság főtitkára előadásában bemutatta, hogy objektív bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy megfelelő fizikai aktivitással, mozgással számos népbetegség (például a kóros elhízás, a kettes típusú cukorbetegség, a depresszió, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, mozgásszervi betegségek, krónikus tüdő betegségek) megelőzhető, vagy ha már kialakult, akkor javítható a beteg állapota. Elhangzott az is hogy az elmúlt huszonöt-harminc év vizsgálatai alapján kiderült, hogy bizonyos daganatos betegségek is megelőzhetők, illetve kezelhetők a rendszeres fizikai aktivitással, a mozgással. Előadásában konkrét számokkal buzdította azokat, akik még csak tervezik, hogy mozogni fognak.
Nem véletlen, hogy a Magyar Rákellenes Liga 2018-ra meghirdette a Mozgás Évét annak érdekében, hogy minél több embert mozgásra bírjon. Az „Örökmozgók” kilométergyűjtő programjuk keretében arra bátorítanak mindenkit, hogy gyalogoljon, biciklizzen, ússzon, ki-ki saját képességei és lehetőségei szerint, egyénileg, vagy közösségben. Ha valaki tanácstalan vagy társaságra vágyik, forduljon bátran a Magyar Rákellenes Ligához: minden alapszervezetük szervez ilyen programokat idén.
Végezetül dr. Ignácz Magdolna mesélt saját példájáról. Bár sokkolta a mellrák megállapítása, de mégis, egy évvel a diagnózis után, 66 évesen lefutotta élete első félmaratonját, amit azóta többször újra teljesített. Hitt benne, hogy meggyógyul és úgy érezte, hogy a futás valami hihetetlen erőt ad. A sportot azóta sem hagyta el és ma már a Budapesti Sportiroda (BSI) futónagyköveteként (is) igyekszik motiválni az érintetteket.
