2019-12-03

Helyszín: Budapest, Semmelweis Egyetem
Időpont:
2019. nov. 29-30.

Dr. Gundy Sarolta rákkutató, az MTA kandidátusa, a Magyar Rákellenes Liga elnökségi tagja

A 250 éves Semmelweis Egyetem adott otthont a fenti rendezvénynek, ami igazán hiányt pótló eseménynek számít, különösen az egészség fejlesztésén munkálkodó, főleg önkénteseket tömörítő civil szervezetek vagy  alapítványok, az egészségpolitikát művelők, irányítók vagy éppen közvetítők stratégiájában.

A Magyar Rákellenes Liga egyik résztvevőjeként szabad legyen – kizárólag személyes és azóta szakirodalomból is tovább tájékozódott – véleményt megfogalmaznom  magáról a konferenciáról, továbbá  a magukat bemutató egészségvédő- és fejlesztő civil szervezetek működéséről, együttműködési szándékáról, közös gondjainkról és elképzeléseinkről.

A konferencia és az Expo megnyitóját dr. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkárt tartotta. A többi plenáris előadó (Ledia Lazeri, a WHO magyarországi irodavezetője, Iveta Nagyova az Európai Népegészségügyi Társaság elnöke, Füzesi Zsuzsanna a POTE tanszékvezető egyetemi tanára, Hermann Péter SE oktatási rektorhelyettes, illetve Hankó Balázs SE stratégiai rektorhelyettes) előadásaik anyagára részletesen most nem feltétlenül térnék ki, hiszen előadásaikban  éppen a napokban frissen megjelent EU, OECD,WHO és egyéb szervezetek által írtakra hivatkoztak. Összehasonlítás képpen az EU tagországok mellett hazánk egészségügyi általános helyzetéről is beszámoltak, különösen a WHO irodavezető szakember, dr. Lazeri.

(„State of Health in the EU · Magyarország · Egészségügyi országprofil 2019”).

Az ország profilokban szereplő adatok és információk főként az Eurostatnak és az OECD-nek eljuttatott hivatalos nemzeti statisztikákon alapulnak, amelyeket a legmagasabb szintű adat-összehasonlíthatóság biztosítása érdekében hitelesítettek. Az adatok alapjául szolgáló források és módszerek elérhetők az Eurostat adatbázisában és az OECD egészségügyi adatbázisában.

Tekintettel arra, hogy a plenáris előadásokban számos statisztikai adat – saját észrevételeim szerint! – ebből a forrásból és e forrás részére készült, így az előadók adataira csak visszautalnék és csak néhány érdekességre térnék ki részletesebben.

Demográfiai jellemzőink az EU átlagához viszonyítva az alábbiak szerint alakultak 2017-ben (Megjegyzendő: a statisztikák nyomtatott anyaga általában a tanulmányok lezárása után 2 évvel később jelenik meg).

A demográfiai jellemzők 

Alább a születéskor várható élettartam látható (2A ábra), amely bár növekvő tendenciát mutat, de még mindig közel öt évvel elmarad az uniós átlagtól. Az iskolázottság szerint különösen nagy eltérések mutatkoznak a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező férfiak átlagban, ők 12 évvel rövidebb ideig élnek, mint a képzettebbek. A hölgyek esetében több mint 6 év a különbség ebben a vonatkozásban.

Az egészségi állapotot leginkább befolyásoló tényezők a dohányzás és az elhízottság, illetve a mozgáshiánnyal is összefüggő túlsúly, amelynek adatait az alsó (2B) ábrán láthatók.

Az elmúlt években tapasztalható csökkenés ellenére a magyarok a legerősebb dohányosok között vannak az EU-ban és tragikus, hogy a 16 év alattiak kb. 1/3-a számolt be arról, hogy a felmérést megelőző elmúlt hónapban dohányzott.

2017-ben az összes halálozás mintegy 28%-a (34 000) volt betudható az étrenddel összefüggő kockázatoknak (ideértve a csekély mértékű gyümölcs- és zöldségfogyasztást, valamint a magas só- és cukorfogyasztást), ami tíz százalékponttal magasabb, mint az uniós átlag. A dohányzás, az aktív és passzív dohányzással együtt, az összes haláleset 21%-ában (több mint 25 500) játszott szerepet a becslések szerint. Megközelítőleg 10% (12 000) szerepe volt az alkoholfogyasztásnak, (ami az egyik legmagasabb az EU-ban) és 4% (4500) pedig a kevés testmozgásnak volt tulajdonítható.

2.A. és 2.B. ábra. A születéskor várható élettartam, illetve a legmarkánsabb kockázati faktorok

A társadalmi–gazdasági egyenlőtlenségek is nagyban hozzájárulnak az egészségügyi kockázatokhoz, a képzetlenebbek életesélyei sokkal rosszabbak, mint az iskolázottaké.

Az egészségügyi kiadások is egy olyan tényező, amely szintén jelentősen elmarad az uniós átlagtól, amely miatt magas a magán úton (paraszolvencia? zsebből-zsebbe?) fizetett közvetlen lakossági hozzájárulás szintje. A magyar egészségügyi rendszer krónikusan alulfinanszírozott. Az egy főre jutó, egészségügyi ellátásra fordított kiadások 1468 EUR-t tesznek ki (vásárlóerő-paritáson számolva), ami a legalacsonyabbak között van az EU-ban. Az egy főre jutó egészségügyi kiadások nagyjából ugyanolyan ütemben emelkedtek 2010 óta, mint a GDP, így az egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya viszonylag állandó maradt: a 2010-es 7,5% és a 2017-es 6,9% között mozgott, és továbbra is jóval elmarad az uniós átlagtól!

Az egészségügyi kiadásokból való állami részesedés (a kormányzati és a kötelező társadalombiztosítás) a 2017-es összes egészségügyi kiadás alig több mint kétharmadát adta, míg a zsebből fizetett közvetlen lakossági hozzájárulások  kb. 27%-ot tesznek ki, amely az uniós átlagnak (16%) majdnem duplája.

Az alapjogoknak megfelelően az Egészségügyi törvény kimondja: „minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez”.

Az egészségügyi ellátás meglehetősen kórházközpontú hazánkban. A kórházi ágyak számának 2000 óta tartó csökkenése ellenére 2017-ben Magyarországon volt a negyedik legmagasabb az egy főre jutó kórházi ágyak száma az EU-ban. A kórházi elbocsátások magas aránya és az ápolás átlagos időtartama is arra mutat, hogy a rendszer erőteljesen a kórházi ellátásra támaszkodik.

A korábban többségében a helyi önkormányzatok által működtetett kórházak közvetlen állami irányítás alá vonásának eredményeként a kormány lett mind a fekvőbeteg-ellátás, mind a járóbeteg szakellátás elsődleges szolgáltatója (mivel a járóbeteg-szakellátás 70%-át továbbra is a kórházak biztosítják), jóllehet néhány helyi önkormányzat továbbra is rendelkezik járóbeteg-szakellátást biztosító szakrendelőkkel.

Sok haláleset elkerülhető lenne megelőzés és jobb egészségügyi ellátás segítségével!

2016-ban Magyarországon volt a harmadik legmagasabb a megelőzhető halálozás és az ötödik legmagasabb a megfelelő kezeléssel elkerülhető halálozás az EU-ban, ami azt jelzi, hogy bőven van még mit javítani (3. ábra). Magyarországon ugyanebben az évben közel 30 000 halálesetet lehetett volna elkerülni hatékonyabb népegészségügyi és prevenciós beavatkozásokkal. További 16.000 halálesetet lehetett volna megelőzni eredményesebb és időben nyújtott egészségügyi ellátással.

*

Az egészségügyi államtitkár asszony előadásának jelszava: „Három generációval az egészségért” programban foglalta össze, hogy a leglényegesebb a praxisok bevonása és az, hogy alulról jövően kell kezdeni a vélemények meghallgatását, tárgyalását és orvoslását a kisiskolásoktól a felnőttek problémájáig bezárólag. A védőnők, gyerekgyógyászok, iskolaorvosok, neurológusok bevonásával kell(ene) kialakítani a hatékony prevenciót.  A  „közös nyelv” megteremtésére, különböző pályázatokra 2018-ban 79, 2019-ben eddig 90 praxis jelentkezett.

A beszélgetések, a felvilágosítás  az alkohol elleni küzdelemtől (főleg a kiskorúak gyakori, de egyszeri nagy adagú alkohol fogyasztása), a vízipipa és E-cigaretta veszélyességének terjesztéséről szóló kampányok minden rendezvénynek a témái kellene, hogy legyenek.

Dr. I. Nagyova előadásából egy érdekes adat: A szívbetegségek 80%-a,  a diabétesz 75%-a és a rákok 40 %-a megelőzhető lenne megfelelő egészség tudatos magatartással. Az európai gyakorlat szerint az embereknek  80%-a egy évben általában csak egyszer találkozik a családorvossal, az orvosoknak pedig mindössze csak 5-10 %-a beszél a helyes életmódról pácienseivel és rend szerint idő hiányra hivatkoznak. A még egészségesek számára az egészség megtartása, a betegek számára pedig a motiváció, a „meg tudod csinálni”, „képes vagy rá” (pl. abbahagyni az alkoholizálást, dohányzást – egy igen fontos pszichikai tényező kellene, hogy legyen.

Dr. Lazeri a médiumok és az iskola szerepére helyezné a hangsúlyt, amit a civil szervezetek aktív bevonásával javasol.

A mintegy 200 részvevő számára teljesen egyedi és tanulságos volt Füzesi Zsuzsanna professzor asszony előadása, amit – konferenciákon egyedül álló különleges módon-vastapssal jutalmaztak a hallgatók.

A Professzor asszony magunkról a szakemberekről, a hivatás-szerűen egészségformáló, fejlesztőkről, a mi hibáinkról és a küldetésünk szükségességéről, hozzáállásunk hiányosságairól beszélt, valamint a betegek kiszolgáltatottságáról!  A látszatrendezvények, a felvonulások általában nem érnek célt. Feleslegesek, vagy rossz beidegződésűek, hiszen amíg tart egy ilyen rendezvény, az egy jó poén, jó buli a résztvevőnek, de nem biztos, hogy eléri célját a megelőzésben.

40 éves praxisa alatt ugyanazt tapasztalja: felvonulunk, maga-mutogatunk, szűrünk, demonstrálunk, majd minden marad a régiben. Példaként elmesélte, hogy diabetes szűrést miként kapcsolnak össze sokszor a falunapon nagy lakmározással (etetéssel) együtt, vagy iskolaszűrésen leszűrik a gyermekeket, de minden marad a szűrés eredményének szintjén, esetleg a szűrést fél év múlva újraismétlik, csak éppen az orvoshoz nem kerül tovább a gyermek.

A szakember beteghez való hozzáállása az átgondolatlan kommunikáció is. Érdekes felmérési eredményt hozott, hiszen nem mindegy, hogy egy leendő műtét szükségességét miként tálalja az orvos. Ha azt mondja, hogy a műtéti halálozás várhatóan 10% valószínűségű, akkor a betegeknek csak 54%-a vállalja a műtétet, de ha úgy veti fel a sebész, hogy a gyógyulás esélye 90%, akkor a betegek 82%-a vállalja a műtétet.

Nagyon fontos a statisztika megbízhatósága! Amit nem mérünk, azt nem tudjuk fejleszteni! (A megbetegedések normális regisztrálása a gyógyulás sikerére ill. a  halálozási adatok kedvezőbbé válására elkerülhetetlen).

A megelőzésben a szakember nem mindegy, hogy tükröt, vagy kirakat menedzsmentet követ!

Végül a szakembernek a szakma eredményeit, tisztességgel kell követni. Manapság 73 napra redukálódik az orvosi tudás frissessége!

Hankó Balázs  rektorhelyettes  az oktatás-kutatás-gyógyítás egységét szorgalmazta, a betegek és az orvos közötti kapcsolatban pedig a magyarázatok hiányát, pl. milyen gyógyszert és miért kell bevenni, valamely vizsgálat mire szükséges. Az EU-ban  évente 200 ezer ember hal meg, mert nem váltja ki a gyógyszerét. Magyarországon ez a szám: 25%!

3.ábra. Magyarországon az egyik legmagasabb a megelőzhető és a megfelelő kezeléssel elkerülhető halálozás az EU-ban 

Az előadásokat követően 22 civil szervezet mutatkozott be, közöttük a Magyar Rákellenes Liga is.  Emellett különböző csoportokban munkaértekezleteket tartottak a népegészségügy, innováció menedzsment, az oktatás és a népegészségügy beavatkozási stratégiájáról, interaktív formában.

Magánvéleményem: remélem, hogy a prevenciós szemlélet gyakorlati megvalósulására, valóban sor kerül az első megrendezett egészségfejlesztési konferencia után!

Remélem, hogy ehhez nem csak a hangos, médiaszereplést jól menedzselt, közintézményi háttérrel (IS) rendelkező civil szervezeteket, hanem a keményen, csendesen dolgozó intézményi háttér nélkül dolgozó önkéntesek seregét is egyszer csak hangosabbá tudjuk tenni és „alulról kezdeményezetten” azt meg is hallják az egészséget fejleszteni kívánó hivatalos szervek!

Remélem, hogy a Magyar Rákellenes Liga, amely minden ráktípus megelőzését, felvilágosítását, a beteglátogatást, az önkéntesek áldozatos munkáját tényleg önkéntesen, karitatív lelkülettel végzi, egyszer csak valami csoda folytán még egy kis megtoldott állami támogatást is kap, hiszen egy közszervezet bizony szigorú költségvetésből tudja csak fenntartani magát. Nagy és szerteágazó feladatok mellett sok munkával és leterheltséggel az évi – 10 éve változatlan összegű- 30 millió Ft állami támogatás igen szűkös!

Remélem, hogy majd egyszer legalább 1-2 fizetett dolgozóval többen leszünk, akikre jó szívvel oszthatunk a 10-12 óra helyett napi 8 óra munkát, vehetünk irodaszert, vagy kicsit jobban fűthetünk télen az irodában.

Remélem, hogy az otthon végzett telefonos, betegút és szakmai felvilágosításhoz, valahol majd egy pici kis sarokba befogadnak bennünket, ahol a betegek lelkét még nagyobb szívvel simogathatjuk meg, amire a kezelőorvosuknak egyszerűen nincs ideje.

Kategóriák: Konferencia

Kapcsolódó bejegyzések

Alapszervezetek

Fókuszban a vastagbéldaganatok  

   A Magyar Rákellenes Liga Salgótarjáni Alapszervezete a Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályával Szakmai Konferenciát rendezett 2016. május 24-én a Megyeháza Konferenciatermében. A rendezvény aktualitását két dolog indokolta: a vastagbél- és végbélrákos esetek száma világszerte Olvass tovább...

Egyéb

Beszámoló a Magyar Rákellenes Liga Rákellenes Világnap rendezvényéről

(A)mit tehetünk, (a)mit tehetek a rák ellen A Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) ajánlása szerint a fenti szlogen jegyében tartotta Rákellenes Világnap rendezvényét a Magyar Rákellenes Liga. Dr. Demeter Jolán, a Magyar Rákellenes Liga elnöke megnyitója után, Olvass tovább...