„A reményt soha nem szabad feladni, mert bárkit bárhogy ver a sors, ha ő elég erős, akkor talál kiutat és még boldogságot is.”
A „Hatvanon túl” című történet megható, tanulságos és igen szépen van megírva. Két ember sorsa, akik közül az egyik érintett a rákbetegségben, a másik hosszú házasság után a párját veszítette el emiatt. A történet párhuzamosan leírja, hogyan próbálták a veszteséget feldolgozni és a végén hogyan találtak egymásra. Nagyon sok rákbetegséggel küszködő embernek tudna ez a történet segítséget nyújtani a sikeres megküzdésben és abban, hogy a reményt soha nem szabad feladni, mert bárkit bárhogy ver a sors, ha ő elég erős, akkor talál kiutat és még boldogságot is.
Prof. dr. Simon Tamás
a Magyar Rákellenes Liga elnöke
KATI
Csak azt akartam, hogy szeressenek. Ha már a rák mégsem bírt megölni. Szerethet-e bárki úgy, mint nőt, hatvanon túl? A válasz a mi történetünk.
MIKLÓS
Öregségemre nem szándékoztam egyedül maradni, de, hogy úgy mondjam, nem ápolónőt kerestem.. A Szent Bibliában olvasni: az Úr „Ad neked párt, hozzád illőt”. Egy idő után kezdtem ebben kételkedni. De aztán tényleg megadta. Mekkora mázlista vagyok!
http://konyvaruhaz.info/hu_HU/hatvanon-tul
