Tartalomjegyzék
Számos fontos információ kezdésnek itt:
Általános tudnivalók az emlőrákról
Szűrésen voltam…Rosszindulatú daganat van a mellemben. Mit tegyek?
Ha az emlőszűrés során Önnél rosszindulatú emlődaganatot állapítottak meg, akkor mindenképpen kezelésre van szüksége.
Kezelések? Milyen kezelésre van szükségem?
A kezelés a műtétet, a sugárkezelést, a kemoterápiát, esetleg antihormon terápiát vagy immunterápiát, illetve ezek kombinált alkalmazását jelenti.
Mivel kezdődik a kezelés?
Hogy ezeket a kezeléseket milyen sorrendben alkalmazzák, azt az onkológus szakorvos dönti el.
Mi alapján dönti el az orvos, hogy melyik terápiát alkalmazza?
Először is a szövettani (citológiai) vizsgálat alapján, amelyet a kórszövettanász (patológus) végez, aki a szervekben a betegségek által okozott elváltozásokat vizsgálja. Azután a kiegészítő vizsgálatok, mint: mellkas röntgen, hasi ultrahang, csontizotóp vizsgálat, laborvizsgálatok eredménye alapján.
Mikor kapom a sugárkezelést?
A sugárkezelés történhet a kemoterápiás kezelések között, illetve azok befejezése után.
Van a sugarazásnak mellékhatása?
A bőr kipirosodásától eltekintve más lényeges mellékhatás nem várható.
És a kemoterápia… Miért van szükség kemoterápiára is?
Azért, mert a kemoterápia bizonyított módon fokozza a gyógyulás esélyét!
A kemoterápiát mikor kapom?
A kemoterápia történhet a műtét előtt, a műtét után, illetve (ha távoli áttétek vannak) akár a műtét helyett, önálló kezelésként.
Azt hallottam, hogy a kemoterápia elviselhetetlen…
Az alkalmazott kezelések közül a kemoterápiának van a legrosszabb híre a betegek között. Ez az esetleges mellékhatásai miatt van így, annak ellenére, hogy ezek többségében ma már jól kontrollálhatók.
El kell távolítani a mellemet?
Ha a daganat még kezdeti állapotban van, akkor valószínűleg nem kerül sor emlőeltávolításra. Ilyenkor az esetek legnagyobb részében az emlőből kimetszik a daganatot a körülötte lévő ép szövettel együtt. Ezt nevezzük emlőmegtartó műtétnek. Ha a daganat túl nagy, vagy középen (az emlőbimbó mögött) helyezkedik el, akkor esetleg teljes emlőeltávolításra is szükség lehet.
Sugaraznak is?
Emlőmegtartó műtét esetén mindenképpen. Teljes emlőeltávolítás után a szövettani lelettől függ, hogy kell-e sugárkezelés.
Meddig tart a sugarazás?
Rendszerint 25 alkalommal történik, öt héten át, hétfőtől péntekig.
Csak a műtött részt fogják sugarazni?
Ilyenkor többnyire nem csak a műtéti területet, hanem a környéki nyirokcsomók területét (az azonos oldali hónalj, illetve kulcscsont feletti terület) is besugarazzák.
Mit akarnak elérni a kemoterápiával?
A kemoterápiának az a célja, hogy az esetleg, vagy biztosan visszamaradt daganatsejtek a szervezetben elpusztuljanak.
Milyen mellékhatásai vannak a kemoterápiának?
Sajnos ma még nincs egyetlen olyan kemoterápiás szer sem, ami csak és kizárólag a daganatsejtekre hat, ezért minden kemoterápiának lehetnek mellékhatásai. Ezek közül a haj elvesztése okozza a legnagyobb lelki megterhelést, a kezelés utáni esetleges hányás vagy hányinger, a levertség és a gyengeség pedig a testi megpróbáltatást.
Mást nem okoz?
A legveszélyesebb mellékhatást nem is lehet érezni, nevezetesen, hogy a csontvelő működését átmenetileg gátolja.
Ennek mi a jelentősége?
A csontvelő termeli a vérben lévő fehérvérsejteket. A fehérvérsejtek védik a szervezetet a fertőzések ellen. Ha a kezelés következtében csökken a fehérvérsejtek száma, fokozódik a fertőzések kialakulásának veszélye, és ilyenkor a fertőzés nagyon súlyos lefolyású lehet.
Lehet valahogy pótolni ezeket a fehérvérsejteket?
Igen. Szerencsére ma már vannak antibiotikumok, gomba- és vírusellenes szerek, illetve a csontvelő működését serkentő gyógyszerek, így a szervezetet meg lehet védeni arra az időre, amíg a fehérvérsejtszám alacsony. Ehhez viszont vérképkontroll eredmény kell, mivel a fehérvérsejtszám esésnek nincsenek klinikai tünetei. A kemoterápia alatt a rendszeres vérképkontroll elengedhetetlen!
Kinek van szüksége antihormon terápiára?
Az antihormon terápia az ösztrogén és/vagy progeszteron receptor pozitív esetekben jön szóba. Ezek a minden nőben termelődő hormonok az ilyen daganatsejtek osztódását serkentik. Ezért ezek hatását semlegesíteni kell. Ha a beteg még ciklusban van, tehát havi vérzése rendszeres vagy öt éven belül múlt el, a petefészkek hormontermelő képességét gátolni kell. Ezért ilyenkor 28 naponta a hasfalba adott injekciót kell, hogy kapjon a beteg. Ez átmenetileg leállítja a beteg havi ciklusait. A szervezetben termelődő ösztrogén és progeszteron 90%-át a petefészkek termelik. A havi ciklus elmaradása után is van azonban ösztrogén illetve progeszteron termelés más szervekben, tehát ezek hatását is meg kell akadályozni. Ennek érdekében rendszeresen tablettát kell szedni. Mindkét antihormon kezelést öt évig kell folytatni.
Immunterápiára mikor van szükség?
Az immunterápia ugyancsak speciális esetekben jön szóba. A kezelés a daganatsejtek osztódását serkentő más receptort (c-erb2) gátol. Ha a daganatszövet magas arányban termel ilyen receptorokat, a kezelést meg kell, hogy kapja a beteg. Manapság a daganatszövet ösztrogén, progeszteron, illetve c-erb2 receptor pozitivitásának vagy negativitásának minden emlőtumor kórszövettani leleten szerepelnie kell.
Van remény a gyógyulásra?
A korán felismert rosszindulatú emlődaganat jó eséllyel gyógyítható, de még az áttétes emlődaganattal is szerencsés esetben éveket lehet élni.
Hová forduljak, hogy meggyógyítsanak?
Mivel a rákgyógyítás összehangolt csapatmunka, ahol a patológus, a sebész, a belgyógyász, a radiológus és a gyógytornász komoly együttműködésére és megfelelő gyógyszerekre van szükség, ajánlatos olyan kórházban jelentkezni,ahol mindezek rendelkezésre állnak. Ha tehát a szűrés során önnél rosszindulatú emlődaganatot fedeztek fel, haladéktalanul forduljon onkológus szakorvoshoz! Minden késlekedés ronthatja a kezelés eredményességét. Hasonlóképpen járjon el, ha bármely életkorban, az emlőben elváltozást, vagy csomót észlel. Minden ilyen esetben ennek természetét meg kell állapítani. Szerencsére ezek a csomók többségében jóindulatúak
Hová fordulhatok további kérdéseimmel?
Évente több száz alkalommal nyújtunk segítséget levélben és e-mailben a hozzánk forduló betegeknek, hozzátartozóknak. A beérkező levelek mennyiségétől függően megpróbálunk egy-két héten belül válaszolni, szakmailag hiteles és megalapozott információval szolgálni az érdeklődőknek.
Postacím: Magyar Rákellenes Liga, 1123 Budapest, Ráth György u. 6.
E-mail: info@rakliga.hu, lelkisegely@rakliga.hu
A Magyar Rákellenes Liga ingyenesen hívható lelkisegély szolgálata 1990-ben jött létre. Ügyelőink önkéntesek, akik tanfolyamunk elvégzése után további képzésben részesülnek, hogy felkészüljenek a segítségnyújtásnak erre a speciális formájára.Szolgálatunkhoz általános információkéréssel is fordulhatnak. Felvilágosítást nyújtunk a korai felismeréssel, figyelmeztető jelekkel, szűrésekkel, egészségügyi, szociális ellátásokkal, betegjoggal, onkológiai centrumokkal, fájdalomcsillapítással, gyógytáplálással, kiegészítő szerekkel, nyiroködéma kezeléssel és az új onkológiai terápiás lehetőségekkel kapcsolatosan.
Munkatársaink hétfőtől péntekig 9-19 óra között, szombaton 10-15 óráig várják hívásukat.
„Együtt a Rák Ellen” Telefonos Lelkisegély és Információs Szolgálat 06-80-505-675 (Ingyenesen hívható vezetékes vonalról)
06-20-331-6408 (Normál tarifával hívható mobiltelefonról)
Skype
lelkisegely@rakliga.hu
Összefoglaló az emlőrákról
Sejtek: az élővilág építőkövei
A sejtek az emberi szervezet felépítésének és működésének alapjául szolgáló legkisebb alegységek. Osztódás által képesek megújulni és új sejteket létrehozni, ezáltal biztosítják az életfenntartáshoz nélkülözhetetlen szervezeten belüli növekedési és javítási folyamatokat.
Daganatsejtek
Normális körülmények között a sejtek osztódása és szaporodása a szervezet szabályozó mechanizmusai által szorosan ellenőrzött folyamat. Amikor bizonyos sejtek nem reagálnak a szervezet sejtosztódást szabályozó szignáljaira, és gátlástalanul tovább szaporodnak, daganatsejtekről beszélünk. Az emberi szervezet önvédelmi mechanizmusa – az immunrendszer – általában képes elpusztítani a daganatsejteket, adott körülmények között azonban néhány ilyen renegát sejt túléli az ellene irányuló támadásokat és tovább szaporodva daganatot képeznek, ami tulajdonképpen egy daganatsejtek tömegéből álló szövetszaporulat.
Alapvetően két fő csoportra oszthatjuk a daganatokat, úgymint benignus – vagyis jóindulatú – és malignus – vagyis rosszindulatú – daganatok. A benignus tumorok kevesebb aggodalomra adnak okot, mivel körülhatároltan megmaradnak a keletkezésük helyén. Ezzel szemben a malignus tumorok szétterjedhetnek – vagyis áttéteket képezhetnek – a szervezetben, miáltal a kezelésük is egyre nehezebbé válik.
Gének és daganatok
A szervezetre ható különböző káros tényezők összetett, kaszkádszerű események láncolata során a szervezet genetikai alapállományában, a génekben létrehozott változások által válhatnak a daganatképződés okaivá. Ha ezek a változások a sejtosztódás folyamatát szabályozó génekben lépnek fel, gát nélküli, kontrollálatlan sejtszaporodáshoz vezetnek.
Emlőrák
Az emlőrák a nők leggyakoribb daganatos megbetegedése. Az évenként felfedezett új esetek száma folyamatosan emelkedett az elmúlt évszázad második felében.
Becslések szerint élete során tíz nőből egynél nagy valószínűséggel kifejlődik emlődaganat.
A korán – még a daganatos áttétek kialakulása előtt – felfedezett esetek életkilátásai jobbak (több mint 95%-uk a diagnózis felállításától számítva több mint öt évig él).
A diagnosztika és a terápia állandó fejlődése ellenére, az emlőrák ma is a nők 33-55 éves korosztályának vezető haláloka, sőt, életkortól függetlenül is a nők halálozásának második leggyakoribb oka. Európában az összes daganatok okozta haláleset közel 20%-áért az emlőrák felelős.
Rizikó faktorok
Rizikó faktoroknak nevezzük azokat a tényezőket, amelyek megléte esetén adott esetben nagyobb valószínűséggel fejlődik ki emlődaganat. Ilyen faktorok lehetnek a következők:
• A családban már előfordult emlőrák
• Magasabb életkor
• A szervezetet érő rákkeltő behatások
• Gyermektelen, illetve még nem szült nők, vagy az első szülés 30 éven felüli életkorban történt
A fentiek mellett fokozhatja az emlőrák rizikóját a normálisnál hosszabb menstruációs életperiódus (korán kezdődő menstruációk vagy késői menopauza esetén), valamint néhány kutató véleménye szerint az elhízás, a magas zsírtartalmú diéta, a túlzott alkoholfogyasztás és az ösztrogéntartalmú gyógyszerek (hormonpótló kezelés szerei, fogamzásgátló tabletták) szedése is. Mindamellett a diagnosztizált emlőrákos nők 80%-ánál az említett rizikófaktorok közül egy sem mutatható ki.
Emlőrákra utaló jelek és tünetek
Az emlők rendszeres és szabályszerű önvizsgálata kulcsfontosságú az emlődaganatok felismerésében. Amerikában az emlőrákok 90%-ára az érintettek maguk figyelnek fel, leggyakrabban egy kis csomót tapintva valamelyik emlőben. Az így észlelt csomók többsége (66%) tapintáskor fájdalmas, ugyanakkor az érintett nők kisebb hányada (11%) tapasztal spontán fájdalmat.
Egyéb figyelmeztető jelek a következők lehetnek: az emlő váladékozása, az emlő lokális duzzadása (ödéma), az emlőbimbó behúzódása.
Diagnózis
Az emlődaganat gyanújának felmerülésekor orvosi vizsgálatok szükségesek a tumor jelenlétének igazolására, úgymint fizikális vizsgálat, vékony tűs aspiráció (tű és fecskendő segítségével sejtek leszívása a gyanús szövetrészekből), mammográfia (az emlők röntgenvizsgálat) és biopszia (egy kisebb, ambuláns műtét során a gyanús csomó eltávolítása). A vékony tűs aspiráció és a biopszia során nyert szövetminták kórszövettani (patológiai) vizsgálatra kerülnek.
Kezelés
Az emlőrák terápiája többféle kezelési mód önálló vagy kombinált alkalmazását jelenti. Ilyen kezelési módszerek a következők lehetnek: kemoterápia (gyógyszeres daganatölő kezelés), radioterápia (sugárkezelés), műtét (a teljes emlő, vagy csak kisebb részeinek eltávolítása) és hormonkezelés. Ezen terápiák a daganatos megbetegedés lehetőség szerinti gyógyítását és/vagy a daganatos áttétek kialakulásának gátlását és a tünetek megszüntetését célozzák.
Akkor mondjuk egy betegről, hogy reagál, illetve érzékeny az adott kezelésre, ha utóbbi hatására a daganat mérete legalább a felére csökken. A terápia sikerét számos tényező befolyásolhatja, mint például: a daganat típusa, mérete és növekedésének üteme; a daganatos nyirokcsomók száma; a sejtosztódást befolyásoló génekben bekövetkezett változások kiterjedtsége; hormonreceptorok megléte vagy hiánya a daganatban, illetve az úgynevezett epidermális növekedési faktor receptorok túlzott jelenléte a daganatsejtekben (utóbbi tényezők a szövettani vizsgálatok során kerülnek meghatározásra).
Új terápiás lehetőségek
A szisztémás, vagyis a szervezet egészét érő kezelési módszerek – mint a kemoterápia és a sugárkezelés – sokáig a daganatellenes küzdelem elsődleges fegyverei voltak.
Utóbb az innovatív daganat terápiák új hulláma jelent meg a klinikai gyakorlatban. Olyan új gyógyszerekről van szó, amelyek hatása már célzottan a daganatos sejtekre irányul. Ez kifejezetten előnyös a betegek számára, mivel a szervezet egészét, és így az egészséges szöveteket nem éri káros hatás, miáltal hiányoznak a klasszikus daganatterápiák jól ismert mellékhatásai.
HER2 pozitív emlőrák
Az emlőráknak sok megjelenési formája lehet: vannak enyhébb kórjóslatú formái, de vannak nagyon rosszindulatúak is, egyes formái jól reagálnak bizonyos típusú kezelésre, mások kevésbé. Az emlőrákos betegek kb. negyede szenved HER2-pozitív emlőrákban, ami egy jól körülhatárolható csoportja az emlőráknak. Ezeknél a betegeknél a normálisnál sokkal több HER2-receptorfehérje található a sejtek felszínén és jól reagálnak egy célzott, biológiai kezelésre.A HER2-fehérje fontos szerepet tölt be az egészséges sejtek szabályozási folyamataiban is, de túlzott mennyisége elősegíti a daganatos folyamat kialakulását és fenntartását.
Mi az a HER2?
A HER2 a humán epidermális (hám eredetű) növekedési faktor receptor 2-es típusa. Normális mennyiségben fontos szerepe van a sejt növekedésének és fejlődésének szabályozásában. Szervezetünk nagyon sok epidermális (hám eredetű) sejtjében megtalálható, ilyenek pl. a bőrsejtek, mirigysejtek. Az emlő tejtermelésért és elvezetésért felelős struktúrájának sejtjei is ilyen eredetűek.
Két darab HER2-gén található egy normális sejt magjában és ennek hatására megfelelő mennyiségű HER2-fehérje termelődik a sejtek felszínén. Előfordul azonban, hogy a HER2-génből túl sok van (amplifikálódik), és így a sejtek felszínén is jóval több HER2-fehérje jelenik meg. Ezek hatására a sejt gyorsabban nő, osztódik, és ez vezethet el a rákos sejtburjánzáshoz.
A HER2-státusz meghatározása
Ma a fejlett országokban, amilyen hazánk is, az emlőrák kórszövettani diagnózisának elengedhetetlen része a HER2-státusz meghatározása. Ezt a kórbonctani osztályon végzik el az eltávolított daganatmintából.
Ma többféle módszerrel lehet meghatározni a HER2-státuszt, azonban az összes módszer két csoportba osztható. Az egyik csoport a sejtmagban a HER2-gének számát határozza meg, van-e túl sok gén (amplifikáció), vagy nincs. A leggyakrabban használt ilyen molekulárbiológiai módszer a FISH (fluoreszcens in szitu hibridizáció) és a CISH (kromogén in szitu hibridizáció).
FISH fényképek
A HER2-tesztek másik csoportja a sejtfelszíni HER2-fehérjét tudja kimutatni. Leggyakrabban a HER2 immunhisztokémiai vizsgálatát használják e célra, melynek során ellenanyagok segítségével mutatják ki, hogy a sejtfelszíni fehérjéből sok van-e (overexpressziónak nevezzük ezt a folyamatot), vagy normális a mennyisége. Az eredményt – vagyis az overexpresszió mértékét – keresztekkel jellemzik: egy kereszt (+) azt jelenti, hogy normális a HER2-fehérjék száma; a 2+-es lelet lehet normális vagy kóros; a 3+ biztosan HER2-pozitív diagnózist jelent. A 2+-es, bizonytalan megítélésű esetekben FISH vagy CISH vizsgálattal még egyszer tesztelik a sejteket, miáltal biztonsággal eldönthető, hogy adott esetben HER2-pozitív vagy HER2-negatív emlőrákról van szó. A HER2-pozitív betegek alkalmasak lehetnek a célzott biológiai kezelésre.
Miért kell elvégezni a HER2-tesztet?
Az emlőrákos betegek majdnem negyede HER2-pozitív. Vizsgálatok igazolták azt, hogy a HER2-pozitív emlőrák általában agresszívebb lefolyású, mint a HER2-negatív emlőrák:
-
Hamarabb és nagyobb arányban újulhat ki az emlőrák a HER2-pozitív esetekben
-
Kevésbé lehet érzékeny azokra a standard kezelésekre, amikre a HER2-negatív betegek jól reagálhatnak (kemoterápia, hormonkezelés)
-
Nagyobb lehet a halálozási arány
-
Viszont a célzott HER2-ellenes kezelés alkalmas a HER2-pozitív emlőrák hatékony kezelésére
Természetesen a HER2-státusz csak egy a ma már ismert és fontos rizikófaktorok közül, melyek nagymértékben befolyásolhatják az emlőrák prognózisát. Hogy adott esetben mennyire “agresszív” a rákos folyamat, befolyásolhatja még az egyéb rizikófaktorok megléte, az egyén általános állapota, stb.
HER2-státusz és az emlőrák prognózisa
Az emlőrákkal diagnosztizált betegek majdnem 25%-a HER2-pozitív. A HER2-pozitivitás általában a betegség rosszabb prognózisával, a hagyományos kemoterápiára és hormonterápiára adott rosszabb válasszal jár együtt. Ezért fontos a betegek HER2-státuszának meghatározás.
A HER2-pozitív betegeknél nagyobb valószínűséggel
-
alakulnak ki távoli áttétek,
-
jönnek létre rossz prognózisú nyirokcsomóáttétek,
-
újul ki a betegség a kezdeti kezelés után,
-
és rosszabb a halálozási arány.
A HER2-pozitív betegek célzott kezelése
A túlzott mennyiségben jelen lévő HER2-fehérje célzott támadása a rák oki kezelését teszi lehetővé. A hagyományos kemoterápia a szervezet valamennyi gyorsan osztódó sejtjére hat, így a gyorsabban megújuló egészséges sejteket is károsítja. A célzott kezelés lényege a rákos burjánzást kiváltó gén vagy fehérje beazonosítása, és az ez ellen történő specifikus, szelektív támadás. A rendelkezésre álló információk alapján valószínűsíthető, hogy:
-
a HER2-nek oki szerepe van a rák kialakulásában és terjedésében
-
a HER2-fehérje elleni célzott kezelés hatásos a HER2-pozitív emlőrákban.
Ez a specifikus biológiai terápia a szervezet természetes immunrendszerének befolyásolásával célzott támadást tesz lehetővé a tumoros sejtek ellen, és csak HER2-pozitív emlőrákos betegek esetében hatásos.
Amennyiben Ön HER2 pozitív emlőrákkal küzd, és szeretne hasonló betegekkel találkozni, beszélgetni, előadásokat hallgatni ebben a témában, egy klubba tartozni, kérjük, hogy hívja a Magyar Rákellenes Liga 06-1-225-1621-es telefonszámát, vagy írjon az info@rakliga.hu e-mail címre.
További információ:
www.her2.hu
www.vanholnap.hu
Az emlőrák antihormon kezelése
Az emlődaganat sok embert érint. Magyarországon évente kb. 4.000 új betegnél diagnosztizálnak emlőrákot. 30.000 beteg áll kezelés alatt. Ha a családtagokat, rokonokat, barátokat is figyelembe vesszük, több százezer ember mindennapjait érintheti csak ez az egy betegség. A rosszindulatú daganat felfedezése után a családtagok szorongása hasonló a betegéhez. A Magyar Rákellenes Liga által kiadott füzetek a korrekt információk átadásával az ismeretek bővülését, és ezáltal az ismeretlen iránti félelemből adódó szorongást szeretné enyhíteni, ezúttal az emlőrák antihormon kezelésével kapcsolatban.
Az antihormon terápia az emlőrák kezelésének egyik formája. Hogyan befolyásolják a hormonok a női emlő állapotát?
Induljunk ki a tapasztalatból! A nők egy része menstruáció előtt feszesnek érzi a mellét, illetve tudjuk, hogy szülés után az emlőmirigyek anyatejet termelnek. Mindez a nemi hormonoknak, nevezetesen az ösztrogénnek és a progeszteronnak, illetve az ezeket „megkötő” receptoroknak köszönhető. A nemi hormonok tehát nagyon is befolyásolják, sőt irányítják az emlő „életét”.
Milyen hatással vannak a hormonok az emlődaganatra?
Ha a daganat sejtjeiben vannak működő receptorok (ez az ún. „receptor pozitív emlőrák”), akkor ezek megkötik a nemi hormonokat, közülük is elsősorban az ösztrogéneket. A nemi hormonok pedig serkentik a sejtosztódást. Rosszindulatú emlődaganat esetén tehát a hormonok problémát jelentenek, hiszen fokozzák a rosszindulatú sejtek osztódását.
Mit lehet tenni?
Antihormon terápiát (hormonellenes terápiát) lehet alkalmazni. Mivel az ösztrogén 90 %-át a petefészkek termelik (de a zsírszövet, a mellékvese, sőt maga a daganatszövet is termelhet ösztrogént), a legfontosabb feladat a petefészkek hormontermelésének felfüggesztése.
Hogyan?
Amennyiben az emlőrákos nőbeteg havi ciklusa (menstruációja) még fennáll, a kezelés időtartama alatt a hasfalba adott injekció ideiglenesen leállítja a petefészkek működését. Az injekciózást 28 naponta meg kell ismételni.
A kezelés után biztos, hogy újból menstruálni fogok?
A kemoterápia következményeként előfordul, hogy a menstruációs ciklus végleg leáll. A hormonterápia ilyen hatást nem idéz elő a szervezetben. A kezelést követően csak azok nem kezdenek újra menstruálni, akik a kezelés időtartama alatt, az életkoruk előrehaladásával menopauzába kerülnek, azaz havi ciklusuk a hormonkezeléstől függetlenül szűnik meg.
Elég az injekció?
Mivel a petefészkek működésének felfüggesztése nem szűnteti meg teljesen az ösztrogén jelenlétét a szervezetben, antiösztrogén, vagy aromatázgátló gyógyszer szedése is szükséges.
Mi a különbség a két gyógyszer között?
Az antiösztrogén olyan gyógyszer, amelynek hatóanyaga a természetes ösztrogénnél erősebben kötődik a hormonreceptorokhoz, leköti azokat, megakadályozva a szervezetben még jelenlévő ösztrogén és a receptorok összekapcsolódását. Ez a gyógyszer biológiai hatást nem fejt ki. Az aromatázgátló nem az ösztrogén receptorhoz való kapcsolódását, hanem magának az ösztrogénnek a képződését akadályozza meg azáltal, hogy a képződés legfontosabb enzimét bénítja. Egyszerűbben fogalmazva az antiösztrogén az ösztrogén hatását, az aromatázgátló pedig az ösztrogén keletkezését gátolja.
Az injekciót és a tablettát együtt kell kapnom?
Csak akkor van szükség a két terápia együttes alkalmazására, ha a beteg a daganat diagnózisakor még menstruál. Amennyiben havi ciklusa már elmarad, akkor a petefészkek működését felfüggesztő hormonkezelésnek természetesen már nincs értelme. Ilyenkor csak a tablettás antihormon kezelés jön szóba, ami a fent említettek közül bármelyik lehet.
Meddig kell kapnom az antihormon kezelést?
5 éven át kell folytatni, mert a vizsgálatok azt igazolják, hogy az 5 éves antihormon terápia hatékonyabb, mint a 2 éven át tartó. Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy a 10 éves hormonkezelés nem hatékonyabb, mint az 5 éven át tartó, ezért ma a nemzetközi gyakorlatban az 5 éves kezelési idő az általános.
Milyen mellékhatásokra számíthatok?
Az antihormon kezelés mellékhatásai részint az ösztrogénképződés, illetve az ösztrogénhatás megszűnéséből, részint magából a gyógyszeres terápiából adódnak.
Az ösztrogénszint csökkentésével kapcsolatos mellékhatások azonosak azzal, amit a nők normál körülmények között a havi vérzés megszűntekor, menopauzában átélnek. A különbség annyi, hogy normál körülmények között a petefészkek hormontermelése évek alatt, fokozatosan csökken le nullára, míg a gyógyszerterápia hatására ugyanez 30 napon belül bekövetkezik. Tehát az úgynevezett menopauzás tüneteket (verejtékezés, hőhullámok, hüvelyszárazság, esetlegesen a hang mélyülése) a betegek hirtelen, és sokkal hevesebb mértékben élhetik át. Ezek a tünetek, mint ahogy az normál körülmények között is történik, néhány hónap alatt maguktól megszűnnek.
A mellékhatások másik része a gyógyszerterápiából adódik. Az antiösztrogén fokozhatja a vérrögképződést, illetve a trombózis-és embóliakészséget, ezért minden hirtelen jelentkező lábdagadást nagyon komolyan kell venni. Ritkán, minden kb. 10.000 nőből egynél méhtestdaganatot is okozhatnak ezek a gyógyszerek, ezért a nőgyógyászati kontroll a kezelés ideje alatt félévente javasolt, pecsételő vérzés esetén pedig haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. A menopauzás tünetek tekintetében az aromatázgátlók és az antiösztrogének lehetséges mellékhatásai azonosak. A gyógyszerterápiából adódó mellékhatások azonban eltérőek, az aromatázgátlók nem okoznak méhtestdaganatot, illetve jóval ritkábban vezetnek trombózishoz, embóliához.
A daganatnövekedés gátlásán túl van-e egyéb pozitív hatása az antihormon kezeléseknek?
Igen. Az antihormon kezelések 50 %-kal csökkentik egy újabb daganat kialakulásának esélyét a másik emlőben, illetve kedvezően befolyásolhatják a változás korának egyik kellemetlen velejáróját, a csontritkulást és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása szempontjából fontos vérzsírok szintjét.
Írta:
Dr. Telekes András
belgyógyász, onkológus főorvos
Országos Onkológiai Intézet
Hová fordulhatok további kérdéseimmel?
Évente több száz alkalommal nyújtunk segítséget levélben és e-mailben a hozzánk forduló betegeknek, hozzátartozóknak. A beérkező levelek mennyiségétől függően megpróbálunk egy-két héten belül válaszolni, szakmailag hiteles és megalapozott információval szolgálni az érdeklődőknek.
Postacím: Magyar Rákellenes Liga 1507 Budapest, Pf. 7.
E-mail: info@rakliga.hu, lelkisegely@rakliga.hu
A Magyar Rákellenes Liga ingyenesen hívható lelkisegély szolgálata 1990-ben jött létre. Ügyelőink önkéntesek, akik tanfolyamunk elvégzése után további képzésben részesülnek, hogy felkészüljenek a segítségnyújtásnak erre a speciális formájára.Szolgálatunkhoz általános információkéréssel is fordulhatnak. Felvilágosítást nyújtunk a korai felismeréssel, figyelmeztető jelekkel, szűrésekkel, egészségügyi, szociális ellátásokkal, betegjoggal, onkológiai centrumokkal, fájdalomcsillapítással, gyógytáplálással, kiegészítő szerekkel, nyiroködéma kezeléssel és az új onkológiai terápiás lehetőségekkel kapcsolatosan.
Munkatársaink hétfőtől péntekig 9-21 óra között, szombaton 10-16 óráig várják hívásukat a 06-80-505-675-ös, ingyenesen hívható telefonszámon!
Mit kérdezzünk az orvostól
Ezt a fejezetet különösen fontosnak találjuk, és azért ajánljuk, mert tapasztalataink szerint rossz, nehezen feldolgozható hír hallatán gyakran nehezen tudunk a fontos információkra összpontosítani. Ha Ön vizsgálat előtt áll, vagy az eredményeire vár hasznosnak találhatja az alábbi altémákra bontott kérdéssort, amellyel segítséget kívánunk nyújtani. Amennyiben hasznosnak találja, jegyezze föl a kérdéseket, és hagyjon ki helyet köztük, hogy fölírhassa az azokra adott válaszokat is.
Fontos, hogy Ön aktívan részt vegyen gyógyulásában, és, hogy a lehető legtöbb információ ismeretében hozza meg döntéseit. Természetesen ez csak egy javaslat, amennyiben Önt más kérdések foglalkoztatják, úgy tegye föl azokat.
Ha csomót észlel a mellében
Sokan és gyakran éreznek, találnak csomót a mellükben, amelyek általában a menstruációs ciklus végére el is tűnnek. Tízből nyolc csomó nem rákos, de mindenképpen törődjön vele, és a legjobb, ha ellenőrizteti orvosával.
– Milyen további vizsgálatokra kell elmennem a legpontosabb diagnózis felállításához?
– Mikor kapom meg az eredményeket?
– Ha további vizsgálat szükséges, tud szakembert ajánlani?
A mammográfiás vizsgálat előtt
A mammográfia nem más, mint egy mellröntgen, ami a mellrák felismerésének leggyakrabban használt eszköze. Magyarországon minden 45 és 65 év közötti nő kétévente kap értesítőt mammográfiás szűrésről.
– Kell-e valamivel készülnöm a mammográfiás vizsgálat előtt (ne vegyek fel egyrészes alsóneműt, olyan időpontra szervezzem a vizsgálatot, amikor a melleim a legkevésbé érzékenyek, stb.).?
– Mit mutat meg a mammográfiás vizsgálat?
– Mennyi idő múlva kapom meg az eredményt?
– Mik a következő lépések, ha valami rendelleneset mutat az eredmény?
Ha mellrákot diagnosztizálnak Önnél
A mellrák diagnózisához mikroszkóp alatt kell megvizsgálni a rákos sejteket vagy szöveteket, amit műtéti úton távolítanak el (szövettani vizsgálat). Amennyiben a szövettani vizsgálat igazolja a rákos megbetegedést, vizsgálatok sorozata következik, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy nincs-e áttétről szó.
– Milyen típusú mellrákom van? Milyen stádiumban van? Milyen méretű a csomó?
– Milyen további kezelési lehetőségeim vannak?
– Milyen további vizsgálatokra lesz szükségem, hogy kiderüljön, hogy a rák átterjedt-e más szervemre is?
– Kaphatok egy másolatot a vizsgálat eredményéről?
– Hogyan tudom elősegíteni a gyógyulásomat?
Szövettani vizsgálat
Ahhoz, hogy a mellrákról biztos diagnózisunk lehessen, mintát (biopsziát) kell venni a mell elváltozásából azért, hogy a sejteket vagy szöveteket mikroszkóp alatt megvizsgálhassák őket. Ezt cytologiai vagy szövettani vizsgálatnak hívják.
– Milyen biopsziás vizsgálatom lesz? Miért ezt választotta? Az egész csomót eltávolítják, vagy csak egy részét vizsgálják?
– Mennyi ideig tart a beavatkozás?
– Járóbetegként is elvégzik, vagy be kell feküdnöm a kórházba? Ébren leszek a beavatkozásnál? Mit fogok érezni?
– Milyen gyógyszereket nem szedhetek a műtét előtt? Mikor szedhetem őket újra?
– Látszani fog a heg a későbbiekben?
– Vannak utóhatásai a vizsgálatnak, ha igen, mire számítsak (pl. érzékenység a heg körül stb.)?
– Mikor térhetek vissza a megszokott életvitelemhez (pl. autóvezetés, munka)?
– A beavatkozás után mennyi idő múlva kapom meg az eredményt?
– Ha rákot diagnosztizálnak, kivel beszélhetek a kezelési lehetőségekről?
Kezelési lehetőségek
A megfelelő kezelés kiválasztásakor számos tényezőt kell figyelembe venni, mint például a kor, a betegség stádiuma, stb. Az orvosi szempontok mellett nagyon fontos, hogy a kezelés kiválasztása előtt mérlegelje annak veszélyeit és előnyeit, és azt, hogy mindezek hogyan hozhatók összhangba az Ön értékrendjével és életstílusával.
– Milyen kezelési lehetőségeim vannak? Mit ajánl nekem? Miért?
– Mi a véleménye az emlőmegtartó műtétről?
– Szükségem lesz kiegészítő kezelésre (sugárkezelés, kemoterápia, hormonterápia)? Tud ajánlani olyan szakembert, akivel beszélhetek a különböző kezelésekről?
– A műtét alatt el lehet végezni a mell helyreállítását? Tud ajánlani szakembert, akivel még a műtét előtt beszélhetek?
– Ha úgy döntök, hogy nem szeretnék helyreállító műtétet, akkor milyen protézisek (implantátumok) közül választhatok? Hol lehet ezeket megvásárolni? Van rá TB támogatás?
– Van esetleg olyan folyamatban lévő klinikai vizsgálat (study, trial), amiben részt vehetnék? Hol találok erről információt?
Mellműtét előtt
– Milyen műtétet ajánl? Miért?
– A műtét alatt el lehet végezni a mell helyreállítását? Tud ajánlani szakembert, akivel még a műtét előtt beszélhetek?
– Mennyi ideig leszek kórházban? Szükségem lesz segítségre miután hazamentem?
– Hogyan fogom magam érezni a műtét után? Lesznek nehézségeim a korábbi életvitelemhez képest?
– Hol lesz majd a heg? Fogok-e valamit érezni a műtét után?
– Mikor kell visszatérnem kontrollvizsgálatra?
– Milyen mellékhatásokra számítsak a műtét után? Lehetnek a műtétnek hosszú távú mellékhatásai?
– Szükségem lesz további kezelésre? Ha igen, milyenre?
Mellműtét után
Nagyon fontos, hogy a műtét után is aktív részt vállaljon a felgyógyulásában, annak fizikai és lelki vonatkozásaiban egyaránt.
– Mikor térhetek vissza a megszokott életmódomhoz?
– Vannak-e dolgok, amikre különösen kell figyelnem? Hogyan kerülhetem el, hogy nyiroködémám legyen?
– Vannak olyan gyakorlatok, amiket érdemes végeznem? Mik ezek? Mikor érdemes ezeket elkezdenem? Vannak olyanok, amiket kerüljek?
– Milyen problémákkal kell jelentkeznem?
– Tud ajánlani önsegítő csoportot a lakóhelyem közelében?
– Milyen gyakran kell kontrollra járnom? Mikor menjek legközelebb mammográfiás vizsgálatra?
Mell-helyreállító műtét
A mell-helyreállító műtétet plasztikai sebész végzi, és abban segít, hogy melle a korábbi állapotnak megfelelő legyen. A műtét idejének megválasztásáról érdemes kikérni a szakember véleményét.
– Milyen típusú helyreállító műtétek vannak? Fedezi a TB a műtétet?
– Mi a legalkalmasabb idő a műtét végrehajtására? Ha sugárkezelést kapok, akkor az befolyásolja a műtét eredményét?
– Milyen rövid és hosszú távú következményei vannak a különböző műtéttípusoknak?
– Milyen esélye van, hogy elfertőződik, vagy kilökődik az implantátum? Vannak más mellékhatások, amikkel számolnom kell?
– Hányszor kell műteni? Milyen hosszan kell kórházban tartózkodnom? Mennyi felépülési idővel számoljak az egyes műtétek után? Van olyan gyógyszer, amit kerüljek a műtét előtt és után?
– Nagy fájdalmat érzek a műtét után? Milyen elváltozásokkal számoljak?
– Képes leszek érezni, ha esetleg újra csomó keletkezik a helyreállított mellemben? Mehetek mammográfiás vizsgálatra? Hogyan változtassak az önvizsgálaton?
– Ha mégsem választanám a helyreállító műtétet, akkor hol és milyen protéziseket vásárolhatok?
Kemoterápia
A kemoterápia a rákos sejteket pusztítja el. Amennyiben szükséges, általában 4-6 héttel a műtét után javasolják a megkezdését. Gyakran a kezelés során használt gyógyszerek kombinációja egy sor mellékhatással jár.
– Miért ajánlja a kemoterápiát?
– Mi a jelentősége annak, hogy vannak-e rákos sejtek a nyirokcsomóimban?
– Milyen gyógyszereket kapok? Miért ezeket? Van esetleg más kombináció is, amit érdemes lenne választani?
– Milyen lehetséges mellékhatásai vannak a kezelésnek? Ezek maradandóak? Mik a hosszú távú veszélyek? Hogyan tudnám elkerülni vagy kezelni ezeket a mellékhatásokat?
– Milyen mellékhatásokról kell azonnal beszámolnom?
– Hogyan és milyen gyakran kell kezelésre járnom? Kell, hogy valaki elkísérjen a kezelésekre?
– Milyen hosszú egy-egy kezelés? Mennyi ideig kell ezekre járnom?
– Tudok-e közben dolgozni, edzeni? Vannak-e dolgok, amikre érdemes vigyáznom a kemoterápia ideje alatt?
Sugárkezelés
A műtéthez hasonlóan a sugárkezelés is a mellrák helyi kezelésére szolgál. A megcélzott magas energiájú sugarak megakadályozzák a rákos sejtek növekedését és osztódását. A kezeléssel megpróbálják eltávolítani a mellben található rákos sejteket és csökkenteni a betegség visszatérésének esélyét.
– Miért javasolja a sugárkezelést? Szükséges más kezeléseken is részt vennem?
– Meddig tart egy-egy kezelés? Mennyi ideig kell járnom? Mikor kezdhetem?
– Jöhetek egyedül, vagy érdemes megkérnem valakit, hogy elkísérjen?
– Hogyan készüljek a kezelésre?
– Milyen mellékhatásokra számítsak? Mennyi ideig kell számolnom a mellékhatásokkal?
– Milyen hosszú távú veszélyei lehetnek a kezelésnek?
– Mikre figyeljek, mit kerüljek a kezelés után (pl. testápoló, hónaljborotválás)?
– Folytathatom a megszokott életritmusomat a kezelés alatt (pl. munka, sport, szex)?
– A kezelés után milyen gyakran járjak kontrollra?
Hormonterápia
A hormonterápia lényege, hogy megakadályozza, hogy a rákos sejtekhez eljussanak a növekedésükhöz szükséges hormonok.
– Milyen hormonterápiát javasol nekem? Miért?
– Milyen rövid és hosszú távú mellékhatásai lehetnek a hormonterápiának?
– A műtét után mennyi idővel kezdhetem a hormonterápiát? Mennyi ideig fog tartani?
– Milyen módon és milyen gyakran kapom a kezeléseket?
– A hormonterápia mellett kell más kezelésre is járnom?
– Kell-e további vizsgálatokat végezni, ha igen, milyen gyakran?
– Milyen jelenségekről kell beszámolnom azonnal?
Nyiroködéma
A mellrák kezelésével járó nyirokcsomó eltávolítás vagy sugárkezelés nyiroködémához vezethet. Ez gyakran krónikus karduzzanatot jelent a műtött mell felőli oldalon. A nyiroködéma a műtét után hetekkel, hónapokkal, évekkel később is jelentkezhet, és nagy eltérések vannak súlyosságában. A kezelés első lépése a nyirok-utak megnyitása, amit kizárólag szakember (gyógytornász) végezhet. A kezelés után az orvos bandázst tesz az érintett karra, a nyomás értékét az orvos / gyógytornász határozza meg.
– Milyen esélyem van arra, hogy nyiroködémám lesz?
– Milyen jelekre figyeljek, miről számoljak be azonnal?
– Ha injekciót, oltást kapok, vagy a vérnyomásomat mérik az érintett karomon, akkor ez okozhat nyiroködémát?
– Milyen gyakorlatokat végezzek (és mit ne) ahhoz, hogy elkerüljem a nyiroködéma kialakulását?
– Mit tehetek még (pl. napkrém, szúnyogriasztó használata)?
– Ha megégetem, megszúrom az érintett karomat, vagy rovar csíp meg, mit tehetek?
– Mi az első lépés a nyiroködéma kezelésében?
Telefonos segítségnyújtás
A Magyar Rákellenes Liga ingyenesen hívható telefonos lelkisegély-szolgálatot üzemeltet a 06-80-505-675–os telefonszámon, amit munkanapokon 9–21 óra, szombaton 9-15 óra között hívhat. E-mailen az alábbi címen kaphatnak segítséget: lelkisegely@rakliga.hu
Ha a családtagomat, barátomat mellrákkal diagnosztizálják
A mellrák diagnózisa váratlan reakciókat és érzelmeket hozhat a felszínre. A szeretett személy érzelmi hullámzásai során a félelem, a düh, a frusztráció, a depresszió és a kilátástalanság jeleivel találkozhatunk. Ezek az érzelmi válaszok teljesen normálisak. Különösen fontos, hogy figyelemmel kísérje a hangulati változásokat, és megpróbálja megérteni, hogy az adott időszakban hogyan tudna a legjobban segíteni.
Gyakorlati támogatás
– Kísérje el az orvoshoz
– Főzzön helyette, vagy szervezze meg az étkezéseket
– Vigyázzon a gyerekekre
– Vállalja át a bevásárlást
– Segítsen a ház körüli munkákban
– Szűrje a telefonhívásokat
Érzelmi támogatás
– Ölelje meg gyakran
– Legyen jó hallgató, figyeljen arra, amit mond
– Nyíltan ossza meg érzéseit
– Legyen ott mindig, amikor szükség van Önre
– A kezelés befejeztével is nyújtson támogatást
– Tartsa tiszteletben, ha arra van igénye, hogy egyedül legyen
Ezeket érdemes megkérdezni a szakemberektől / segítőktől
– Milyen mellékhatásokra számíthat a műtét/kezelés után? Hogyan kerülheti el/kezelheti ezeket a mellékhatásokat? Mikre kell különösen figyelni, miről számoljanak be az orvosnak?
– Milyen érzelmi hatásokra számítsunk?
– Milyen fizikai segítségre lesz szüksége (szállítás autóval stb.)?
– Hol találhat önsegítő csoportokat?
– Van olyan önsegítő csoport, ahova közösen mehetnek?
A Magyar Rákellenes Liga, az American Jewish Joint Distribution Committee és a Susan G. Komen Breast Cancer Foundation Melléd Állunk! Magyarországi Női Egészségmegőrző Projektjének közreműködésével.