Idén 31. alkalommal tartottuk meg a Nemzeti Rákellenes Napot, mely dr. Dollinger Gyula, az Országos Rákbizottság megalakítójának születésnapjához kötődik. Ő készítette az első rákstatisztikát, illetve az ő nevéhez fűződik a rákregiszter kialakítása is.
A Rákügyi Országprofilhoz kapcsolódó előadásokban az előadók elemezték Magyarország helyzetét, amelyben elmondták, hogy bár az európai országok között még mindig élen járunk a daganatos megbetegedéseket és halálozásokat tekintve, ennek ellenére Magyarországon 2011 és 2019 között a férfiaknál 11%-kal, a hölgyeknél 6%-kal javultak a rákhalálozási adatok!
Prof. dr. Polgár Csaba, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosa a magyar onkológia helyzetéről és a közeljövő feladatairól beszélt. Az Országos Onkológiai Intézet Közép- és Kelet-Európa egyetlen komprehenzív onkológiai központja (2008 óta). Ezen kívül 4 regionális és 19 országos onkológiai központ működik az országban. Kiemelte, hogy a magas hazai morbibitási és mortalitási adatok oka az egyéni és társadalmi felelősségben (életmód, környezeti tényezők, öregedő népesség, lelki tényezők) és az egészségügyi rendszer által befolyásolható tényezőkben (szűrés hiánya – késői felismerés, diagnosztikai hozzáférés (mol. pat., MR, CT), terápiás hozzáférés (sebészet, sugárterápia, gyógyszeres kezelések), betegkövetés, rehabilitáció) rejlik. Jelentősek a nemek és az iskolai végzettség szerinti halálozási különbségek. Az adatok szerint a férfiak sokkal nagyobb valószínűséggel halnak meg rákban, mint a nők (488 vs. 269/100.000), illetve a 25–65 év közöttiek körében az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező nők több mint kétszer nagyobb valószínűséggel, az alacsonyabb iskolai végzettségű férfiak pedig négyszer nagyobb valószínűséggel halnak meg daganatos megbetegedésben, mint a felsőfokú végzettséggel rendelkező társaik. Kiemelt kockázati tényezők a dohányzás, alkoholfogyasztás és elhízás.
Az adatok azt mutatják, hogy jelentősen emelkedő incidencia (megbetegedés) mellett (31%) is stagnáló a daganatos halálozás – a mortalitási arány 11,2%-kal csökkent (47%-ról 35,8%-ra).
A jelenlegi Magyar Nemzeti Rákellenes Program 2018 óta hatályos, a célkitűzése az, hogy 2030-ra 10 %-kal csökkenjen a daganatos halálozás.
A közeljövő kiemelt feladatai között a program folytatásában a prevenciós szemlélet erősítése szerepel, valamint a népegészségügyi szűrőprogramokon való részvételi arány visszaemelése legalább a COVID-19 járvány előtti szintre. Új ajánlások a szűrővizsgálatok területén:
- Mammográfiás szűrés életkori határ kiterjesztése 75 évig
- Méhnyakrák szűrés – HPV kimutatáson alapuló módszer bevezetése
- Tüdőrák szűrés (LDCT rizikócsoportban) folytatása és fokozatos kiterjesztése
- Prosztatarák szűrés (PSA + MRI): implementációs/pilot programok tervezése
Ha csak egyetlen diát kellene felvetítenie, akkor az az Európai Rákellenes Kódex 12 pontja lenne, melynek első 11 pontja a primér prevencióra vonatkozik – mit tehet az egyén a kockázatok csökkentésére, a 12. pontja pedig a szekunder prevencióra, a szűrésekre hívja fel a figyelmet.
Dr. Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgató főorvosa a előadásában elmondta, hogy a tüdőrák a vezető daganatos halálokok egyike hazánkban, valamint világviszonylatban egyaránt. Férfiak körében a leggyakoribb daganattípus, és a nők körében is rohamosan növekszik a gyakorisága, ha ez a tendencia folytatódik, akkor 2030-ra a férfi-nő arány azonos lesz. Ennek legfőbb oka a dohányzás.
A dohányzásra ma már krónikus betegségként próbálnak tekinteni, erős függőség, sok mindentől függ a kialakulása. A tüdőrák terápiája részeként mindig jelentős szerepet kap a dohányzásról leszoktató program is. Rendkívül fontosnak tartja, hogy már gyermekkorban elkezdjük a gyermekek egészségértésre nevelését, és amint az olvasható az országjelentésben, az iskolázottság jelentősen befolyásolja az eredményeket.
A feladatok között hangsúlyos a betegutak kiépítése, szervezése és a terápiás döntés, ami egy együttes döntés mindazokkal a szakemberekkel, akik a tudásukkal hozzá tudnak tenni ahhoz, hogy a minőségi életévek meghosszabbodjanak. A döntéshez nagyon sok mindent kell tudni a betegről és a betegségről is. A terápiás gyógyszerek Magyarországon elérhetők, de tudni kell, hogy az aktív kezeléshez szükség van a beteg fitt állapotára is és hozzá kell tenni a tüneti támogató kezeléseket is. Nem mindenki alkalmas a kezelésre, a mellékhatások előrevetítése is fontos.
A magas rizikójú – dohányos – emberek szűrése kis dózisú CT szűrővizsgálattal jó tapasztalatokat eredményezett, alátámasztotta, hogy a korai felismerés döntő fontosságú a kezelésben. A HUNCHEST 1 Modellben, ahol 1900 ember szűrését végezték, a kiszűrt betegek között az operálhatóság 83%-os volt, szemben a betegek többségénél előrehaladott stádiumban diagnosztizált, már tüneteket okozó tüdőrák alacsony százalékú operálhatóságával. A HUNCHEST 2 modellben már mesterséges intelligencia döntéstámogató rendszert is használnak és újabb központok csatlakoztak a modellhez.
Dr. Halmy Eszter PhD, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke az elhízásjárvány okairól és következményeiről beszélt.
Világszerte és hazánkban is nő az elhízás előfordulása. Az elhízás jelentős kockázati tényező hazánkban a daganatos betegségek előfordulásában. A 21. század egyik legnagyobb kihívást jelentő népegészségügyi problémája, melynek megoldásához átfogó nemzeti akciótervre van szükség új kezelési stratégiákkal, komplex kezeléssel, az egyéni és társadalmi felelősség hangsúlyozásával.
A kialakult elhízás betegség, krónikus, recidiváló betegség, és nem kizárólag életmódbeli választás. Ha nem fogadjuk el az elhízást betegségként, az hozzájárul a megbélyegzéshez, a szégyenhez, a stresszhez és végső soron a betegek egészségi állapotának romlásához.
20%-kal többet eszünk és jóval kevesebbet mozgunk, mint az elmúlt 50 évben. Az európai régióban a felnőttek körében a túlsúly és az elhízás felelős a
- 2-es típusú cukorbetegség eseteinek mintegy 80%-áért,
- a hipertónia 55%-áért,
- az iszkémiás szívbetegségek 35%-áért,
- a daganatos betegségek (13) 10-40%-áért.
Az előfordulás jelentős növekedése különösen a 45 év alatti korcsoportokban jellemző. A gyerekkori elhízás terjed nagyon a kevés mozgás miatt, a fiatal felnőttek körében pedig a home office-nak van nagy szerepe. Az elhízás független és vezető kockázati tényező a Covid-19-hez hasonló fertőzések szövődményei és halálozása szempontjából is.
Az elhízás visszaszorításában is a prevención van a hangsúly, melynek elengedhetetlen feltétel az egészséges életmód és a támogató társadalmi háttér.
Dr. Surján Orsolya helyettes országos tisztifőorvos felhívta a figyelmet arra, hogy nem minden szűrés, ami annak látszik. Vannak divatszűrések, ezeket jobb elkerülni.
A szűrések a szekunder prevenciót jelentik, melynek célja a tünetmentes egyének esetleges betegségének korai felismerése. A népegészségügyi szűréseknél a rendszer kezdeményezi a szűrést és a kiszűrt betegek számára a betegút biztosított.
Ezzel szemben a diagnosztikai vizsgálat a beteg panaszai alapján a betegség meglétét vagy kizárását célozza. Az orvosnak, aki először találkozik egy pácienssel, az ONKOLÓGIAI ÉBERSÉG jegyében a panaszok, tünetek alapján kell gondolnia egy esetleges daganatra és el kell indítani a kivizsgálást, ezen kívül, tünet és panasz nélkül meg kell nézze a bőrt, a szájüreget, a nyirokcsomókat, meg kellene tapintani a nők mellét, férfiak prosztatáját valamilyen daganatra utaló elváltozást keresve.
Ahhoz, hogy egy szűrés népegészségügyi szűrés legyen, meg kell felelni bizonyos kritériumoknak (Wilson & Jungner kritériumok), melyek között megtalálható, pl. népegészségügyi jelentőségű probléma, megfelelő teszt, melyet a lakosság is elfogad, ismételhető, a kórismézés és a kezelés elérhető. Magyarországon három népegészségügyi szűrés folyik:
- Emlőszűrés – 45-65 év közötti nők kétévente, megjelenési arány 35 %.
- Méhnyakszűrés – 25-65 év közötti nők három évente, megjelenési arány nagyon alacsony
- Vastagbélszűrés – megkeresettek 40 %-a jelez vissza, hogy szeretné, de csak 29 % vesz részt.
Mindhárom esetben a 70%-os megjelenési arány a cél.
Milyen változásokat hozhat a jövő?
- Emlőszűrés – Életkor és intervallum módosítás
- Méhnyakszűrés – Életkoronként változó módszertan, HPV szűrés bevezetése
- Tüdődaganat szűrés – alacsony dózisú CT-vel
- Szűrés-szervezés fejlesztési lehetőségei a megjelenési arány növelése érdekében – digitalizáció, együttműködés a lakosság mozgósítása érdekében a civil szervezetekkel (pl. hiteles információk, ösztönzés a szűrésre, edukáció), egészségfejlesztési irodákkal, stratégiai partnerekkel, védőnőkkel, orvosokkal
Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga elnöke értékelte az Örökmozgó program eredményeit. Az Örökmozgó programot 2018-ban hirdettük meg. Az elmúlt öt évben 20 alapszervezet vett részt benne és eddig összesen 2.112.343 km-t tettünk meg. A 2022. évben 14 alapszervezet vett részt. Az első helyen a Debreceni Alapszervezet végzett 158.286 km-rel, második a Salgótarjáni Alapszervezet 137.732 km-rel, harmadik a Hatvani Alapszervezet 83.381 km-rel. Őket követi a Gyöngyösi, Gödöllői, Borsodnádasdi, Hegyvidéki, Egri, Tiszafüredi, Rákosmente, Rózsaszentmártoni, Nyíregyházi, Ecsédi és Nagyszénási Alapszervezet.
Az igazi nyertesek azonban azok, akik a program hatására rendszeresen mozogtak!
