Tiencsin, Kína, 2023. november 13-20.
A 2023. évi Kínai Holisztikus és Integratív Onkológiai Kongresszuson (2023CCHIO) a Kínai Rákellenes Társaság (China Anti-Cancer Association – CACA) meghívására vettem részt vendégelőadóként és az egyik szekcióülés társelnökeként. Köszönet a CACÁ-nak, hogy az utazás és a kint tartózkodás összes költségének biztosításával támogatták részvételemet a kongresszuson.
A kongresszust megelőzően megkeresett az Oncology Frontier szerkesztője, hogy a kongresszus újságjába készítsen velem egy interjút. Ez aztán kínaiul és angolul is megjelent az OF-ben.
A kongresszust megelőzően öt másik előadóval együtt szűkkörű munkavacsorára hívott meg a Kínai Rákellenes Társaság (CACA) elnökhelyettese, Ying Wang professzor asszony. Kínában évente 4,3 millió embernél diagnosztizálnak valamilyen daganatos megbetegedést, és 2,9 millióan halnak meg. A társaság nagy erőkkel dolgozik azon, hogy prevencióval és korai felismeréssel javítson ezen a helyzeten. A CACÁ-nak öt éve még csak 50.000 tagja volt, de mára ez a szám 700.000-re nőtt, és ebből 204 társaság (kórházak, egyesületek). Csak a kongresszus megrendezésében 800 önkéntes segítette munkájukat.
A kongresszus sok helyszínen tartott eseményeire országszerte 165 ezren regisztráltak. Összesen 630 médium vett részt az élő közvetítésben, a szakértői interjúkban és a nyilvánosság számára készített riportsorozatban. Egy riportot velem is készítettek (angol nyelven), amiben összefoglaltam előadásom lényegét. Amint az a záró ünnepségen elhangzott, több mint 33,21 millióan nézték a tudomány népszerűsítéséről szóló konferencia élő közvetítését, a megnyitó ünnepséget pedig 70,67 millióan követték figyelemmel. Az élő közvetítések nézettsége meghaladta a 120 milliót, a médiamegtekintések száma pedig meghaladta a 440 milliót, ami rekordot döntött.
A kongresszus Tiencsinben is több helyszínen zajlott. Én a külföldi előadókkal együtt a nemzetközi ülésszakon vettem részt. Ebben a nemzetközi ülésszakban a világ minden tájáról meghívott előadók (köztük én is) összesen 57 előadást tartottak.
Az első tudományos ülésszakot Ying Wang professzorasszony, a CACA elnökhelyettese nyitotta meg. Az első szekció első ülését Kaichun Wu professzorral közösen elnököltük. Megtiszteltetésnek vehettem, hogy felkértek a társelnökségre, és hogy az előadásomat a Magyar Rákellenes Liga rákellenes küzdelemben kifejtett szerepéről az első ülésben megtarthattam, hiszen ekkor még igen nagy figyelem irányult minden előadásra. Ez a későbbiekben kicsit megkopott, mert a reggel 8:30-tól 18:45-ig megtartott 28 előadást bizony nagyon nehéz volt végig figyelemmel kísérni.
Ebben az első ülésszakban Ying Wang a civil szervezetek szerepéről tartott előadást a globális rákellenes küzdelemben, különös tekintettel a CACA gyakorlatát és hozzájárulását ezen a téren. Ezt követte dr. Eric Winer, az Amerikai Klinikai Onkológus Társaság (ASCO) elnöksége elnökének előadása az ASCO szerepéről a globális onkológiában, majd dr. Tsetsegsaikhan Batmunkh, a Mongóliai Rákellenes Tanács alapítója és vezetője beszélt a mongóliai rákellenes küzdelemben kifejtett nemzetközi együttműködésről. Ezt követte az én előadásom.
A nemzetközi szekcióban elhangzott majdnem hatvan előadásból csak néhány érdekesség.
Sok, minden bizonnyal statisztikailag helytálló, de valószínűleg óvatosan kezelendő adat elhangzott. Pl. hogy a 35 milliós Üzbegisztánban évente csak 26.367 betegnél diagnosztizálnak valamilyen daganatos betegséget, és ugyanitt a megbetegedések száma 73,2/100.000, a halálozásoké pedig 38,6/100.000. És ez utóbbi Németországban 313,1 /100.000, az Egyesült Királyságban pedig 264,6. (Az azért elgondolkodtató, hogy a statisztikák minőségén túl talán az átlagéletkor is szerepet játszik ebben. A jelenleg várható átlagéletkor ugyanis Üzbegisztánban 69,2 év, Németországban 81 év, az Egyesült Királyságban pedig 81,2 év.) Azt gondolom, hasonlóan kell értékelni azt is, hogy a közel 54 milliós Kenyában 2020-ban 42.116 esetben diagnosztizáltak daganatos betegséget és 27.092-en haltak meg. (Várható életkor 63,4 év.)
A szarkopénia jelentősége: Minél kisebb a daganatos beteg izomtömege, annál kisebb a gyógyulás esélye. Ez azért veszélyes, mert egy egészséges fiatal 28 nap inaktivitás alatt csak mintegy 45 dekagrammnyi izomtömeget veszít el, és egy egészséges 67 éves felnőtt tíz nap alatt kb. 90 dekagrammot, de egy 65 évnél idősebb, kórházban fekvő beteg 3 nap alatt veszít 1 kilogrammnyit. Ezért fontos, hogy a betegek mozogjanak! A testmozgás fokozatosan a rákkezelés középpontjába kerül, mivel jelentős szerepet játszik a rák kockázatának csökkentésében, a terápiás hatékonyság fokozásában és a prognózis javításában.
Kicsit irigykedve hallgattam az Ausztál Rák Atlaszról szóló előadást. (https://atlas.cancer.org.au/app) Ahogy a lakossági rákregiszterek száma és minősége világszerte növekszik, valamint a pontos kistérségi földrajzi információk egyre nagyobb mértékben állnak rendelkezésre, a szükséges statisztikai módszertanhoz és vizualizációs technikákhoz való közös hozzáférés elősegíti, hogy a rákatlaszok egyre több országban álljanak rendelkezésre a szakpolitika tájékoztatására. Így egy ilyen eszköz nagyon jó segítheti a megelőzést, korai felismerést.
Részletes tájékoztatást kaptunk a kínai népegészségügyi szűrésekről. 2005 óta négy programot indítottak a különféle daganatok szűrésére más-más területet – hol a városiakat, hol a vidékieket, egy konkrét földrajzi területet, illetve a nőket – célozva. Ezek a nálunk is futó emlő-, méhnyak- és vastagbélrák szűréseken kívül kiterjednek a Kínában igen gyakori gyomor- és máj- tüdő- és nyelőcsőrákra. 2005 óta 400 millió kockázatértékelést és klinikai szűrést végeztek. (Emlékeztetőül: Kína lakossága közel 1,5 milliárd.) A szűrés egyébként nem ingyenes, az éves összköltsége 1 milliárd jüan. (Kb. 50 milliárd forint.)
Nagyon megérintett a Barbara Nassar Egyesületről szóló előadás, amit az előadó feleségéről neveztek el, aki 2014-ben halt meg rákban. Még közösen határozták el, hogy egyesületet alapítanak, hogy segítsék a libanoni daganatos betegeket. A négymilliós Libanon ugyanis az egyetlen ország a világon, ahol a rákbetegek (évente 12 ezer) saját maguk kénytelenek finanszírozni a gyógyításukat. A harc nem is az ingyenes gyógyításért, hanem azért folyik, hogy egyáltalán (akár a feketepiacon is) hozzájussanak a kezeléshez szükséges gyógyszerhez.
A kongresszus második napját a kongresszus plenáris megnyitójával kezdtünk. Már az lenyűgöző volt, hogy a szállodából egy “sóhajok hídján” át megközelíthető konferenciaközpontban 1 kilométert gyalogoltunk, amíg elértük megnyitó helyszínét. És menetközben mindenütt a különböző szekciótermeket láttuk a helyi résztvevők számára.
A himnusz és Daiming Fan professzor, a CACA elnökének köszöntője után színpompás és lenyűgöző kulturális műsort láthattunk.
Ezután következtek a további köszöntések, miniszterek, államtitkárok, partnerszervezek, köztük a UICC elnöke. Itt jelentette be Fan elnök, hogy kezdeményezik az Integratív Onkológiai Világszövetség (World Association of Integrative Oncology – WAIO) létrehozását.
Ezt 8 előadás követte a plenáris ülésen.
Innen a munkát megint a nemzetközi szekcióban folytattuk. A délutáni előadások mind az emlőrákkal voltak kapcsolatosak: többek között az emlőszűrés költséghatékonyságáról, a nicaraguai emlőrák-helyzetről, új kezelési stratégiákról, innovációkról a helyreállító sebészet terén, immmunterápiáról, a WHO globális emlőrák kezdeményezéséről, a nepáli emlőrák szűrésről, a virtuális őrszem nyirokcsomó biopsziáról a korai emlőrák estén.
A napot azzal zártuk, hogy a CACA együttműködési megállapodást kötött 3 nemzetközi szervezettel (Latin American & Caribbean Society of Medical Oncology, Cancer Australia, Nigeria Medical Cancer Foundation).
A kongresszus nemzetközi szekciójának harmadik napját Fan elnök nyitotta meg, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a rák kezelése nem szükségszerűen ugyanaz minden országban, felhívta a figyelmet a holisztikus integratív kezelések jelentőségére, és emlékeztetett arra, hogy a hagyományos kínai orvoslásban vannak olyan elemek, amiket a modern gyógyászat is használ. Bemutatta a CACA irányelveket, amit hatalmas munkával állítottak össze. 13 ezer vezető szakértő dolgozott a 113 irányelveken, amik angol és kínai nyelven érhetők el. A kínai változat 10 millió kínai karaktert tartalmaz.
A irányelvek a következő területeket ölelik fel: megelőzés, szűrés, diagnózis, kezelés, rehabilitáció. Ismertette, hogy az irányelvek ismertetésére az elmúlt két évben 100 előadást tartottak, amiken összesen 2,6 milliárd (sic!) online résztvevőt regisztáltak. Célkitűzésük, hogy a 40%-os ötéves kínai túlélési arányt minél jobban közelítsék a más országok 70%-os értékéhez.
Bejelentette, hogy a 2024. évi CCHIO Hszianban, Kína régi fővárosában lesz, ami egyben a régi selyemút kezdete volt.
Partha Basu, a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) Korai Felismerési, Megelőzési és Fertőző Részlegének vezetője a mesterséges intelligencia alkalmazásáról a szűrésekben tartott előadást. Fantasztikus fejlődés lehetséges ezen a téren, ha jól „tanítjuk” a mesterséges intelligenciát. Az IARC több olyan eszközt fejlesztett, amik a mesterséges intelligenciát használják, viszonylag egyserűek és olcsók. Az egyik ilyen egy tabletből és egy kamerából áll, nincsen szüksége a felhőre, és nagyon jól alkalmazható a méhnyakrák felismerésében, különösen elmaradott helyeken, ahol nem áll rendelkezésre a kapcsolat a felhővel. Persze ennek az eszköznek is szüksége van a folyamatos tanításra.
Nagyon érdekes volt a geriátriai onkológiáról szóló előadás is. Az előrejelzések szerint ugyanis a ráktúlélők 73%-a 2040-re 65 évnél idősebb lesz. A nehézséget az jelenti, hogy az idősek nagyon heterogének, és komplex módon kell kezelni őket különös tekintettel a társbetegségekre, a funkcionális állapotukra, a fizikai teljesítményükre, az inkontinenciára, tápláltsági állapotukra, polifarmáciára, kognícióra, az alvásukra, szociális támogatásra és aktivitásra.
Dorothy Keefe, a Cancer Australia vezetője bemutatta az ausztrál nemzeti rákellenes programot, amit szövetségi szinten a közelmúltban alkottak meg nemzetközi segítséggel. A program célkitűzései: munkaerő biztosítása a rákbetegek ellátásának átalakítására, az aboriginalis és torres-szigeti őslakosok rákbetegséggel kapcsolatos eredményeiben a méltányosság elérése, a rák megelőzésének és korai felismerésének maximalizálása, a fogyasztói tapasztalatok javítása, és világszínvonalú egészségügyi rendszerek biztosítása az optimális ellátás érdekében.
Az előadások során hatalmas különbségekre derült fény. Az egyik véglet a Tiencsini Orvosi Egyetem Rák Intézete és Kórháza, aminek a fő kampusza 251.000 m2, 2.309 ággyal, és most építenek egy 33 szintes, 100.000 m2-es Rákkutató és Személyreszabott Kezelési Központot – a másik meg Afganisztán, ahol nincsen onkológiai intézet (specializált kórház), csak 4 onkológiai osztály, összesen 125 főnyi személyzettel, évi 30-39 ezer vizittel, és nincsen sem onkológus szakorvos, sem radioterápia. Így aztán a negyvenmilliós országban évente 23 ezer új daganatos betegséget diagnosztizálnak, 16 ezren halnak meg rákban, és az ötéves túlélők száma 39 ezer.
Köszönet még egyszer a CACÁ-nak, hogy nagyvonalú meghívásával lehetőséget adott arra, hogy a kongresszuson részt vegyek, sokat tanulhassak, és a Magyar Rákellenes Liga hírnevét öregbíthessem.
Rozványi Balázs
elnök