Magyar karácsonyi szokások
A karácsony sokaknak ma is a legmeghittebb, szent ünnep, amely nem lehet teljes a szokások felelevenítése és templomi szertartások nélkül.
Luca napja
A hiedelem szerint december 13-án. a téli sötét éjszakával Szent Luca átalakult boszorkánnyá. A boszorkányok elriasztására a kulcslyukba fokhagymát dugtak, az ajtófélfába kést állítottak, az ajtóra fokhagymával keresztet rajzoltak vagy a seprűt keresztbe rakták.
E napon semmit se volt szabad kölcsönkérni vagy adni, nehogy az a boszorkányok kezére jusson. A lányok Luca napján jósolták meg jövendőbelijüket. A hagyomány szerint a nők nem dolgozhattak, mert ha Luca napján fonnának vagy varrnának, nem tojnának a tyúkok. Luca napján a fiúk elindultak meglátogatni az ismerős házakat és jókívánságaikért cserébe adományokat vártak. Ha ez elmaradt, akkor viszont átkokat szórtak a házra.
Advent
Az ünnep előtti negyedik vasárnap kezdődik és december 24-ig tart, ami egyben az egyházi év kezdetét is jelenti. A Karácsonyra való előkészület időszaka. Szokás ilyenkor adventi koszorút készíteni. Karácsony közeledtével minden vasárnap eggyel több gyertyát kell meggyújtani.
Szenteste
Az Esthajnalcsillag feljövetele után került sor az ünnepi vacsorára, amely előtt azonban a gazda nem mulasztott el az udvaron a levegőbe lőni, és ezzel elkergetni a gonosz lelkeket. Eközben a gazdasszony mindent előre kikészített az asztalra, mert a vacsorát végig felállás nélkül kellett elfogyasztani. Imádkoztak, majd első fogásként mézbe mártott fokhagymát, dióbelet ettek, ugyancsak gonoszűző céllal.
Karácsonykor a ház körüli állatokat gondosan ellátták, mivel különös hiedelmek kapcsolódtak hozzájuk. Voltak, akik azt tartották, hogy az állatok karácsonykor beszélni tudnak. Egyes országokban szokás volt az állatoknak kis karácsonyfát állítani, bár ezt a pogány eredetű szokást az egyház tiltotta.
Ez az ajándékozás ideje. Jézuska, vagy az ő nevében angyalok hozzák a gyerekeknek az ajándékokat. A karácsonyfát is ekkorra állítják fel, mert az is Jézuska ajándéka. Szokás a karácsonyfa alá betlehemet állítani. A hagyomány szerint Assziszi Szent Ferenc állította fel az első betlehemet Greccióban. Elterjedésében érdemeket szerzett a Szentfölddel szoros kapcsolatban álló ferences rend, de szerepe lehetett ebben a karácsonyi misztériumjátékoknak is. Magyarországon a karácsonyi játékok az istentisztelet részét képezik.
A karácsonyi asztal
A ma is továbbélő szokások szerint a karácsonyi asztal elképzelhetetlen hal, beigli, valamint dió és a család összetartását szimbolizáló kerek alma nélkül. Sok helyen vacsora után ma is annyi szeletre vágnak egy almát, ahányan ülnek az asztalnál, mondván: amilyen kerek az alma, olyan kerek, összetartó legyen a család a következő esztendőben.
Betlehemezés
Karácsony napján a népszokások célja a gonosz ártó szellemek elűzése zajkeltéssel, állatbőrök, jelmezek, álarcok viselésével. Ekkor kerül sor a betlehemezésre is: ezt a játékot eredetileg templomokban, majd később házakhoz járva adták elő a gyerekek. Gyakran állatok is szerepeltek benne, a gyermek Jézust pedig élő kisbabával jelenítették meg. A szereplők – pásztorok, angyalok, Mária, József – ma is eljátszák a Jézus születéséről szóló bibliai történetet, majd átadják ajándékaikat, jókívánságaikat. Ezután a háziak megvendégelik őket.
A regölés
A karácsonyt követő időszakhoz kapcsolódik a regölés hagyománya: az István napjától, december 26-tól Újévig járó regösök különféle énekeket adtak elő és jókívánságokat mondtak a ház lakóinak. A regölés lényegében természetvarázsló énekmondás, köszöntés – bőségvarázsló, párokat összeboronáló, adománygyűjtő szokás volt.
Borszentelés
A borszentelésre Szent János napján, december 27-én került sor. Ezen a napon minden család bort vitt a templomba, amelyet a pap megáldott, mivel a szentelt bornak mágikus erőt tulajdonítottak. Beteg embert, állatot gyógyítottak vele, illetve öntöttek belőle a boroshordókba, hogy ne romoljon el a bor.
Karácsonyi tizenketted
Karácsony napjával egy újabb ünnepi szakasz veszi kezdetét, a karácsonyi tizenketted, amely január 6-ig, vízkereszt napjáig tart. Ez egyben a vizek megszentelésének és Jézus megkeresztelésének ünnepe is.
Aprószentek ünnepe
December 28. az aprószentek ünnepe, amelyen egykor különös módon “gondoskodtak” arról, hogy a gyerekek egészségesek maradjanak: megvesszőzték őket. A legenda szerint minden fiúcsecsemő “aprószent”, akit Heródes király a gyermek Krisztus keresésekor megöletett
Recept
A karácsonyi menü kitalálása minden évben nagy fejtörést okoz a családnak: ragaszkodjunk az évtizedes, jól bevált fogásokhoz, vagy a hagyományos karácsonyi ételek mellett újítsunk az ünnepi menüsoron a család számára ismeretlen receptekkel? A halászlé mellett a borlevesek is népszerűek.
KARÁCSONYI BORLEVES
Hozzávalók 4 főre: 5dl bor, 5dl víz, 5 db tojássárgája, 2db fahéj, 10 szem szegfűszeg, kis darab vaníliarúd, 1 db kezeletlen citrom, ízlés szerint méz, esetleg cukor, 1ek liszt
- Egy lábosban a vizet, 3 dl borral és a fűszerekkel feltesszük főni. Mikor felforrt, 5 percig még forraljuk, majd levesszük a tűzről, és átszűrjük.
- A tojássárgákat kikeverjük a mézzel (cukorral), és a liszttel, majd hozzáadjuk a maradék 2 dl bort.
- Összekeverjük a fűszeres, langyosra hűlt bort a tojásos keverékkel, visszatesszük a lábosba, és folyamatos kevergetés mellett, lassú tűzön főzni kezdjük, amíg a tojástól és liszttől besűrűsödik. Mazsolával meghintve, forrón tálaljuk, de hidegen is nagyon finom.