Az “(A)mit tehetünk, (a)mit tehetek a rák ellen” szlogen jegyében a Magyar Rákellenes Liga roadshow-t szervezett, hogy rávilágítson a társadalom, az ellátórendszer és az egyén felelősségére. A társadalmi intézkedések mellett az egyéni felelőssége is nagyon fontos. Kizárólag az orvosok erőfeszítései kevesek, ehhez szükség van az egyén aktív szerepvállalására is. A roadshow harmadik állomása Veszprém. A rendezvényt a Csillag teremben tartottuk, köszönjük dr. Dávid Gyula főigazgató úrnak, hogy engedélyezte a terem használatát.
Célunk az új terápiák megismertetése és az egyéni felelősség hangsúlyozása a gyógyulásban. Szeretnénk, hogy a résztvevők képet kapjanak az onkológiai ellátásról, segítő szakemberekről, szolgáltatásaikról, hiteles információ-forrásokról a megelőzés, életmód jelentőségéről, szűrésekről, kezelésekről, a rehabilitáció területeiről.
A daganatos betegek gyógyítása, rehabilitációja csapatmunka, a veszprémi programban ezt szimbolizálja, hogy egységes szerkezetben jelennek meg a különböző szakterületek előadói, amint az optimális esetben a klinikumban is működik.
Az esemény fővédnöke, dr. Dávid Gyula, a Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója nyitotta meg a rendezvényt.
Dr. Hornyák Lajos, a Csolnoky Ferenc Kórház Onkológiai Központjának vezető főorvosa azzal kezdte az előadását, hogy „legjobb immunerősítő az unoka ölelő karja.” A daganatos betegeknél azonban nem elég az egyszerű immunerősítés, azt a részét is erősíteni kell az immunrendszernek, hogy védekezzen, válaszoljon, felismerje és fékezze is a daganatsejteket. Az immunterápiában megpróbálják rávenni az immunsejteket, hogy felismerjék a kóros sejteket, amelyeket aztán elpusztítanak.
Új gyógyszerek, új mellékhatások – nincs hajelvesztés, vérképromlás, de jönnek más dolgok, pl. allergiás reakciók, ízületi gyulladás, pajzsmirigy elváltozás, hasmenés, amit nem hasfogóval kell gyógyítani, hanem azonnal sürgősségi osztályra menni, hogy szteroid gyógyszerekkel kezeljék.
Az immunterápiában nem tudják eltüntetni a daganatot, de együtt lehet élni vele, mint pl. a cukorbetegséggel. Éveket adhat a betegnek, pl. a melanoma malignum esetében régen 1-2 hetet élt még a beteg, az új gyógyszerek hónapokkal hosszabbították meg az életét, immunterápia mellett legalább még 2 évig él. Ezek hatalmas eredmények, de rendkívül magasak a költségek. Azt is tudomásul kell venni, hogy nem mindenre jó az immunterápia, nem mindig hat.
Az gyógyul a leggyorsabban, akinél a legkisebb daganatot fedezik fel, ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a szűrésekre el kell menni.
Dr. Cselik Zsolt, a Sugárterápiás Osztály vezető főorvosa az emlőtumorok modern sugárterápiás lehetőségeiről tartott előadást. Az emlőtumorokról tudunk a legtöbbet, ennél áll rendelkezésre a legtöbb terápiás lehetőség. Sugárterápiát azért kell alkalmazni, mert a sebészet után maradhat még daganatos rész, amit már nem látnak. Ahogy fejlődött a terápia, arra került a hangsúly, hogy az a szerv legyen kezelve csak, ami beteg, ne sérüljön a többi szerv. A lehető legnagyobb dózist kapják meg, de minimálisan legyen terhelve a környezet. Tudni kell pontosan, hova kerüljön a sugár, ehhez az emlőbetegeknél kozmetikai tetoválást alkalmaznak. CT alapú terheléssel végzik a tervezéseket, hogy részletesebb információt kapjanak. Nehéz célozni, mert a betegek mozognak, így mozognak a belső szerveik is. A nők mellkaslégzők, mozog a szív is. A légzésvezérelt sugárkezelésnél infrakamera követi a mellkasi mozgást és csak akkor kapja a beteg a kezelést, hogyha abban a helyzetben van, amikor a legpontosabb lehet a célzás.
Két gyorsító készülék működik a központban, ezek jelenleg az országban elérhető legmodernebb készülékek. 2016. február 29-e óta 1379 daganatos beteget kezeltek a központban, ebből 337 volt az emlődaganatos.
Süli Kitti radiográfus a sugárterápia mellékhatásairól és a bőr gondozásáról beszélt. Képeken megmutatta, hogy a betegek milyen jó helyzetben vannak a veszprémi kórházban, mert természetes fényben, tágas helyen, székeken ülve várakozhatnak a kezelésre. A tervezésre CT-t használnak, de sík asztalon, mert a gyorsítónak is ilyen asztala van, és így pontosabb lehet a beállítás. A lábtartó és kéztartó segítséget jelent a testhelyzet reprodukálásánál.
Kamerákkal figyelik a betegeket a kezelés alatt és mikrofonon keresztül tartják velük a kapcsolatot. Mivel az emlőbetegek akár 33 munkanapon keresztül ugyanarra a területre kapják a sugarat, enyhe és súlyos mellékhatások fordulhatnak elő. Enyhe esetben bőrpír, fájdalom, epithelitis lehet a mellékhatás. Ezekre vannak jó krémek. Nagyon fontos, hogy ezeket a kezelés előtt nem szabad használni, ahogy parfümöt sem. A súlyos mellékhatás szerencsére ritka, ilyen esetben azonnal a kezelőorvoshoz küldik a betegeket.
Dr. Megyasszay Balázs, a farkasgyepűi Tüdőgyógyintézet főigazgatója statisztikával kezdte az előadását. A tüdőrák a legtöbb daganatos halált okozza mind a nők, mind a férfiak esetében. Farkasgyepűn évente kb. 300 új tumoros beteget kezelnek, 1500 kemoterápiát adnak. A rendkívül rossz statisztikai adatok miatt fontos a megelőzés mellett a korai, modern diagnózis, illetve a legkorszerűbb kezelések alkalmazása.
Mindenkinek javasolja a mellkasszűrést, mert sok elváltozást ki lehet vele szűrni.
A tüdőrákos betegek gyógyításában a diagnosztika a lényeg. Farkasgyepű ebben Európa élmezőnyébe tartozik. A mai magyar protokollt messze túllépték. Az összes betegről CT-t csinálnak, ultrahangvezérelten az eldugott helyekről is tudnak mintát venni. Egy héten belül megvan a szövettani vizsgálat eredménye. A jó diagnózis a kezelés alapja. Kevés a szakember az országban, ezért néhány helyen sokáig tart, mire megkapják az eredményt, viszont a kezelést el kellene kezdeni időben.
A betegek kezelése csapatmunka. Sok ember együttműködésével felelős döntések születnek. A terápia: sebészeti eljárás, sugárterápia, kemoterápia. A cytoterápia a tüdőrákos betegeknél kevés esetben hatékony, a target terápia genetikai vizsgálat alapján a mutáció célzott kezelése, ezzel évekig jó állapotban lehetnek a betegek, bőr mellékhatásai lehetnek. Az immunterápia külföldön már 70-80%, nálunk kevesebb, mert nagyon drága.
Fontos a betegszervezetek szerepe abban, hogy a betegek a megfelelő terápiát megkapják. Előfordult, hogy az évekig jó állapotban lévő betegek kezelését egy tollvonással leállították. Nehéz helyzet, mert a beteg tudja, hogy ez az egyetlen esélye, mégis előfordul, hogy hetekig nem kap gyógyszert.
A rehabilitáció rendkívül fontos, szintén csapatmunka.
A beteggel jó partnerkapcsolatot igyekeznek kialakítani. Egy beteggel legalább másfél órát beszélgetnek arról, hogy miről szól a betegsége, milyen esélyei vannak. A betegedukáció azért nagyon lényeges, mert a betegen múlik, hogy meggyógyul-e. Ez fejben dől el, ha elhiszi, hogy meggyógyulhat, akkor van esélye (a gyógyító team munkája 30%-át jelenti a gyógyulásnak, a többi a beteg dolga). Előfordul, hogy elfogy az erő, ilyenkor a család bevonása lehet a segítség. Beszélni kell a táplálékkiegészítőkről is, mert megvan a szerepük a gyógyulásban.
A Tüdőgyógyintézet nemzetközi vizsgálatokban vesz részt. Jó ilyenbe bekerülni, mert nyer a beteg: szigorúan kontrollált és olyan ellátást kap a beteg, ami Magyarországon még nem elérhető.
Kléri Ágnes gyógytornász arról beszélt, hogy évtizedekkel előbb még ellenjavallt volt a torna a daganatos betegek számára. Ma már más a helyzet, vizsgálatok igazolták, hogy a torna javította a beteg fizikai funkcióit: segítette a légzést, keringést, növelte az izomerőt, csökkentette a fáradtságérzést, javította az életminőséget. A gyógytornásznak az egész kezelés alatt szerepe van. A torna egyénre szabottan történik mindig egy célkitűzés mentén. Figyelembe veszik a beteg állapotát, onkológiai státuszát, a család támogatását. Alapelv, hogy nem lehet tornázni, ha ez rontaná a beteg állapotát. A javasolt időtartam heti 150 perc közepes intenzitású, vagy 75 perc erősebb intenzitású. A kezelések alatt az időtartamot csökkenteni kell, mert növelheti a mellékhatásokat. Előrehaladott állapotban is fontos a gyógytorna, mert megakadályozza az izmok elsorvadását, az ízületek beszűkülését. A tumoros betegek komplex kezelésének, rehabilitációjának elengedhetetlen része a fizioterápia.
Dr. Mohos Elemér PhD, a Sebészeti Centrum vezető főorvosa témája a sebészet szerepe az onkológiai ellátásban volt. Kiemelte, hogy a korai felfedezés a könnyebb gyógyítás alapja. Két alapelvnek kell megfelelni a sebészeti ellátásban: minél kevesebb kárt okozzon, minél inkább radikálisabb legyen. Ezt elég nehéz egyeztetni.
Az onkológiai műtétek során egyre gyakrabban nyúlnak laparoszkóphoz, mert gyengébb általános állapotban és magasabb életkor esetén is elvégezhető, kisebb fájdalomcsillapítást igényel, rövidebb a kórházban tartózkodás időtartama. Olyan relatív nagy feltárást igénylő esetekben is tudják használni, mint pl. a nyelőcső műtétje. Erről az eljárásról néhány rövid filmrészletet is láthattunk.
Metasztázis sebészet: ha ez határozza meg a túlélést, akkor ma már kiveszik az áttétet. Régen az áttét azt jelentette, hogy a beteg egy éven belül meghalt. Új szerek, új operációs lehetőségek vannak, van értelme a műtétnek. Évente 8000 vastag- és végbéldaganatos beteg van, ebből 4000 májáttét, ezeknek 30 %-a operálható. A gyógyítás multidiszciplináris tevékenység, nemcsak a szakma, hanem a szakasszisztensi gárda is idetartozik. Napi párbeszéd kell a szakma képviselői között, meg kell találni a gyógyítás egyes elemeinek ideális ötvözését. Az egyénre szabott terápia az aktuális szakmai irányelvek alapján történik.
Végül egy olyan eszköz képét mutatta meg, amivel a műtét alatt helyben, 10 másodperc alatt meg tudják mutatni, hogy ép szélben vették ki a daganatot vagy sem. Jelenleg állatokon végzik a kísérletet, januárban kezdik meg embereken is.
Hettinger Szilvia főnővér a szakápolói feladatokat ismertette a műtét előtt és után. A betegek előkészítése a műtét típusától függ. A műtét tervezése és kezdete közötti idő határozza meg a műtéti előtti ellátást, ha az előkészületek a járóbeteg ellátásban megtörténnek, ez az idő jelentősen lerövidülhet.
A műtét előtt a szakápoló feladata a betegfelvétel, dokumentáció, a beteg pszichés előkészítése, kivizsgálás, tápláltsági állapot felmérése, közvetlenül a műtét előtt a higiénés előkészítés, vitális paraméterek mérése, szükség esetén hólyagkatéter felhelyezése, véna biztosítása.
Műtét után a fájdalom csillapítása (a fájdalom hátrányosan befolyásolja a kórlefolyást), a vérnyomás, pulzus, testhőmérséklet, légzés monitorozása, laboratóriumi vizsgálatok, gyógyszerelés a feladat. A korai mobilizálást a gyógytornász végzi, a táplálást pedig a dietetikus tervezi meg. A sebek ellenőrzése minden nap megtörténik. A sztómaellátást a sztómaterápiás nővér végzi. Feladat még a szövődmények lehetőség szerinti kivédése, felismerése, erről az orvos időbeni értesítése, pontos tájékoztatása.
Dr. Medgyaszai Melinda pszichoterapeuta azzal kezdte előadását, hogy a színes kendő nem a divat kedvéért van rajta, hanem azért, mert januárban mellrákot diagnosztizáltak nála. Saját maga vette észre a mellében a csomót, túl van a kezeléseken és már nő a haja.
Minden fejben dől el! Csak megerősíteni tudja a tüdőgyógyász előadásában elhangzottakat: ha a beteg elhiszi, hogy meggyógyulhat, akkor van esélye – a gyógyító team munkája csupán 30%-ban játszik szerepet, a többi a beteg dolga.
Az orvostudomány nagyon sokat fejlődött, új tudományágak fejlődtek ki, például a pszichoimmunológia, a kognitív idegtudományok, az epigenetika. Ma már tudjuk, hogy a központi idegrendszer és az immunrendszer egymással szorosan együttműködve dolgozik, külön tudományág, a pszichoimmunológia foglalkozik ennek törvényszerűségeivel. Van tehát tudományos alapja azon régi feltevésnek, hogy valaki belehal bánatába. Hasonlóképpen újak a kognitív idegtudomány eredményei. Évtizedekkel ezelőtt még úgy tudtuk, hogy az ember adott mennyiségű idegsejttel születik, s élete során ebből kell gazdálkodni. Ma már tudjuk, hogy ez nem így van, az idegrendszer képes új idegsejteket, idegpályákat kifejleszteni. Rajtunk is múlik, hogy gondolkodásunkkal, cselekedeteinkkel mely pályákat erősítjük. Az epigenetika tudománya azt vizsgálja, hogy a génjeinkre milyen hatással van a környezetünk, kiderült, hogy genetikánk életünk során változhat, akár pozitív irányba is.
Nagyon sok függ attól, hogy a páciensnek mit jelent a betegség. Ha leküzdendő feladatnak látja, akkor előre fog menni és gyógyulni akar. Alkatilag a harcos típusok gyógyulnak a legjobban.
A páciensek lelki problémáinak sok oka van, példának okáért, hogy milyen az alapszemélyisége, milyen benyomások érik az egészségügyi ellátás során, milyen élethelyzetben van. Az alkalmazkodási zavar a leggyakoribb probléma, legfőbb oka a félelem. A lelki védekező mechanizmusok lehetnek tudattalanok (pl. kivetítés – valakire muszáj haragudni, regresszió – gyermeki szintre helyezkedés), és lehetnek tudatosak (mindfulness technika – itt és most biztonságban vagyok, nincs mitől tartani, életmód – mozogni kell, a mozgás maga az élet!).
A megküzdésben azt kell használni, ami működik: a kommunikációt és relaxációt meg lehet tanulni, aki igaz hittel rendelkezik, annak az imádság is egyfajta relaxáció. A pszichoterápiát érdemes igénybe venni, a veszprémi kórházban is működik pszichológiai, pszichiátriai háttér – használjuk ki. Az agynak óriási hatalma van, vizualizációval befolyásolhatjuk a testünk működését. A megküzdésben a nonverbális eszközök szinte fontosabbak, mint a verbálisak: egy érintés, egy mosoly, kisebb nagyobb segítség, közellét, elfogadás. A szeretetteljes érintést még akkor is érezzük, ha már nem látunk, nem hallunk, ez a képességünk veszik el utoljára.
Tegyünk hát meg mindent, amit tudunk – s a többit fogadjuk el.
Böröcz Boglárka, a Veszprémi Kórház dietetikusa a daganatos betegek táplálásáról beszélt a kezelések alatt és után. A daganatos betegek alultápláltságához hozzájárulhatnak a kezelés mellékhatásai. A megfelelő táplálás összeállításának célja, hogy megakadályozza a fogyást, a táplálkozási hiányártalmakat és megfelelő tápláltsági állapotot érjen el. Fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű energia, fehérje, ásványi anyag bevitele. Egy túlsúlyos ember is lehet alultáplált. Az alultáplált betegek rosszabb gyógyulással és hosszabb gyógyulási idővel számolhatnak. Alapvető szempontok az étrend összeállításánál: finomított cukrok, vörös húsok, füstölt élelmiszerek, adalékanyagok kerülése, sóbevitel minimalizálása, zsírszegény húsok-, zöldségek-, gyümölcsök-, tej-, tejtermékek fogyasztása. Télen az idényszerű zöldségeket és gyümölcsöket javasolt fogyasztani. A dohányzást és a szeszes ital fogyasztását kerülni kell. Zsírszegény konyhatechnológiai eljárásokat érdemes alkalmazni: főzés, párolás, sütőzacskó, sütőpapír, teflon, cserépedény, légkeveréses sütő. Nem javasolt a grillezés, mert a képződött anyagok elősegítik a daganatképződést. Érdemes többször kevesebbet enni, a táplálékot dúsíthatjuk tejporral, tojásporral, sajttal, tejszínnel, tejföllel, vajjal, olajjal. Az édes ételek elvehetik az étvágyat, a savanykás levek pedig javíthatják azt. Fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékfogyasztás. Víz, zöldség és gyümölcslé javasolt, kávét mindig az étkezéssel együtt fogyasszunk. A gyakori mellékhatások – ami lehet hányinger, székrekedés, hasmenés – kivédésére is ajánlott néhány technikát.
A tápszerek segítenek a megfelelő tápláltság elérésében. Sokféle jó tápszer létezik, kis volumenben magas fehérjetartalommal. A folyékony tápszereket érdemes behűtve, apró adagokban inni.
Mit adott nekem a betegség? Erre a kérdésre válaszolt Bratschollné Jáger Emília, a veszprémi Fagyöngy Egyesület tagja. Hisz abban, hogy a beteg nagy százalékban felelős a gyógyulásáért. Amikor nála is diagnosztizálták a betegséget, találkozott különféle ajánlatokkal: volt, aki kézrátéttel akarta meggyógyítani, volt, aki azt akarta megmutatni neki, hogy a kemoterápia hogyan öl. A rákbetegnek először is nagyon nehéz elfogadni a betegségét és nehéz kiválasztani a megfelelő gyógymódot. Remek orvosai voltak, akikkel nagyon jól tudott, tud együttműködni. Az első simogatást Gitkától, a Fagyöngy Egyesület vezetőjétől kapta, ez lendítette át a kezdeti nehézségeken. El tudta hinni, hogy meggyógyul, nőként élheti tovább ezután is az életét. Nagyon fontosnak találja ezeknek a segítő szervezeteknek az együttműködését a betegek érdekében. Felépülésében pszichológus is segített neki.
Mit veszített a betegségével? Semmit.
Mit nyert? Más látásmódot: semmi sem biztos, semmi sem természetes, amit addig természetesnek gondolt. Új családot nyert, akik közül vezetőket választott. Új lehetőséget, hogy itt állhat és elmondhatja, mi történt vele. Részt vehetett egy projektben, egy könyv létrejöttében, amelyben 7 hölgy történetét írták le.
Mi volt a legkönnyebb? Hogy rátaláljon az útra.
Mi volt a legnehezebb? Ezen az úton maradni, így élni és ha letéved, akkor visszatalálni. Végezetül megragadta az alkalmat és minden résztvevőt meghívott az október 7-ei sétájukra.
A rendezvény zárásaként Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga elnöke nagyon röviden bemutatta a Ligát és fő célkitűzését, valamint a programjait. Felhívta a figyelmet az Európai Rákellenes Kódexre, amely tartalmazza mindazt, amit mi magunk tehetünk azért, hogy csökkentsük a rák kialakulásának kockázatát.
Zárszóként köszönetet mondott az előadóknak és a résztvevőknek.
Köszönjük Ferenczi Ede igazgató úrnak, hogy pogácsával támogatta rendezvényünket.
További képek a rendezvényről:
