Dohányzásellenes Világnap – 2006. május 31.
Az elmúlt évtizedben Magyarországon is „téma” lett a dohányzás. A világ egyéb tájain – főként Észak-Amerikában, Nagy-Britanniában, a skandináv országokban, Ausztráliában – már a XX. század második felében „evidenciává” – a széles nagyközönség számára ismert és elfogadott ténnyé – váltak a dohányzás következményeire vonatkozó kutatások eredményei.
Köztudott lett, hogy a cigaretta tüdőrákot, szívinfarktust és szélütést vagy éppen érszűkületet okoz. A gyermeket tervező és váró vagy a már megszületett gyermeket nevelő családok megismerték a dohányzás kedvezőtlen hatását a magzat vagy a csecsemő fejlődésére. Mindezek hatására ezekben az országokban jelentősen csökkent a cigarettafogyasztás – az Egyesült Államokban például az 1950-es évek óta kevesebb, mint a felére.
Ez a tendencia az elmúlt évtizedben egyre nagyobb területeken, a dohányosok egyre szélesebb körében érvényesült, veszélyeztetve most már azokat az új piacokat is, – Közép- és Kelet-Európát, a harmadik világ országait – amerre a dohányipar profitját féltve terjeszkedett.
A fogyasztás fenntartásának új módszere (de mondhatjuk úgy is, hogy „trükkje”) volt olyan termékek, cigarettafajták bevezetése, propagálása, amelyekről a dohányipar az állította, hogy nem, vagy a „hagyományos” cigarettáknál jóval kevésbé okoznak egészségi ártalmat. A dohányipar által fenntartott kutatóintézetekben, az általuk alkalmazott kutatók azt mutatták ki, hogy ezeknek a „könnyű”, „enyhe” és más félrevezető elnevezéssel forgalmazott cigarettáknak a füstje sokkal kevesebb károsító anyagot – nikotint, kátrányt, szénmonoxidot – tartalmaz, mint a hagyományosoké.
Független kutatók azonban nem tudták megerősíteni ezeket az eredményeket. Kiderült, hogy a dohányosok másképpen szívják a cigarettát, mint azok a „szívógépek”, amelyekkel a méréseket végezték és a valóságban, a mindennapi élet körülményei között a kétféle termék káros anyag kibocsátása között alig van különbség. A dohányipar másik „trükkje”, hogy a dohányba olyan adalékanyagokat kevernek (pl. ammóniát), ami elősegíti a füstből a nikotin felszívódását – így ejtve a nikotinfüggőség csapdájába a gyanútlan áldozatokat. A dohányipar semmitől sem fél jobban, mint fogyasztóinak elvesztésétől, profitjának csökkenésétől.
Ezek a termékek azoknak az embereknek a félrevezetésére, becsapására szolgál, akik vigyázni szeretnének az egészségükre és ezért a dohányzás abbahagyását fontolgatják. Ezeknek a készítményeknek az a félrevezető üzenete, hogy az egészség védelme érdekében nem kell lemondani a cigarettáról, van ártalmatlan cigaretta is. Az igazság az, hogy csak az a cigaretta ártalmatlan, amelyikre nem gyújtanak rá.
Dohányzó emberek környezetében élő nemdohányosok egészségi állapotának, a közöttük előforduló betegségeknek a megfigyelése azt bizonyította, hogy mások dohányfüstjének beszívása is okozhat egészségkárosodást – kezdve a szem kötőhártyájának az izgatásától egészen a legsúlyosabb betegségekig. A környezeti dohányfüst belélegzése főleg a gyerekek számára ártalmas. Dohányzó szülők gyermekein sokkal gyakrabban fordulnak elő a légutak fertőzéses-gyulladásos betegségei, kezdve a középfülgyulladástól egészen a tüdőgyulladásig. A dohányfüstös környezetben felnövő gyerekek tüdeje kortársai átlagához képest elmarad a fejlődésben, rosszabb lesz a légzési teljesítménye. A rettegett hirtelen-váratlan bölcsőhalál is kétszer-háromszor gyakoribb, ha egyik vagy mindkét szülő dohányzik. Azt is bizonyították, hogy a dohányossal együtt élő nemdohányzó házastárs gyakrabban betegszik meg tüdőrákban.
A dohányipar képviselői, akik korábban körömszakadtáig tagadták, ma már kénytelen-kelletlen elismerik a dohányzás egészségkárosító hatását, de továbbra is részben kétségbe vonják, részben igyekeznek elbagatellizálni a környezeti dohányfüst ártalmasságát. Hivatkoznak olyan vizsgálatokra, amelyek – a tanulmányok többségével ellentétben – nem találtak különbséget a környezeti dohányfüst hatásának kitett és attól mentes személyek egészségkárosodása között. Kiderült azonban, hogy ezeknek a „tudományos” közleményeknek a szerzőit a dohányipar pénzelte – nyilvánvalóan azért, hogy számukra előnyös eredményeket mutassanak ki.
A törvényhozók egyre több országban ismerték fel, hogy az állam feladata megvédeni az emberek egészségét a környezeti dohányfüst hatásától és olyan szabályokat hoztak, amelyek minden munkahelyen biztosítják a dohányfüstmentes környezetet. Ezekkel az intézkedésekkel az emberek túlnyomó többsége – közöttük sok dohányos is – egyetért. Hasonló eredményt mutattak azok a magyar közvéleménykutatások is, amelyek az egészségügyi intézmények és az iskolák dohányzásmentességéről kérdezték meg az embereket.
Jelentős előrelépést hozott ezen a téren a nemdohányzókat védő törvény és a munkavédelmi törvény elmúlt év végén történt módosítása. A gyermekegészségügyi intézmények és az óvodák ma már teljesen dohányzásmentesek – ez előre vetíti ennek a korlátozásnak a kiterjesztését a többi egészségügyi és oktatási intézményre is. Több egészségügyi intézmény vezetése és munkatársai – csatlakozva az Európai Füstmentes Kórházak mozgalomhoz – aktív programokkal támogatják, hogy dohányzó dolgozóik közül mind többen tegyék le a cigarettát és példamutatással, meggyőzéssel erre buzdítják a betegeket is. Minden más munkahelyen is lehetőség van arra, hogy a menedzsment és az alkalmazottak egyetértésével dohányzásmentessé tegyék az intézményt – tehát ne legyen dohányzásra kijelölt hely se. Ezek a kezdeményezések egyengetik az útját annak, hogy hasonlóan egyre több európai országhoz Magyarország minden munkahelyének levegőjéből is teljesen eltűnjön cigarettafüst.
MEGHÍVÓ
Az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI)
közösen a Szövetség a Dohányzás Visszaszorításáért (SZDV)és a
Magyar Dohányzásellenes Koalíció (MDK)
civil szervezetekkel
a 2006. évi „Dohányzásmentes Világnap” alkalmából
2006. május 31-én 11 órakor
a dohányzásról leszokást segítő intézményrendszer munkatársai részére
TOVÁBBKÉPZÉST ÉS KONFERENCIÁT
tart, amelyre munkatársaival együtt szeretettel meghívjuk
Helyszín:
Országos Tisztifőorvosi Hivatal – Budapest, IX., Gyáli út 2-6.
Fodor József terem
PROGRAM
1. Megnyitó – Dr. Gábor Edina főigazgató, OEFI
2. „A dohányzás minden formája öl” – a WHO jelmondata a 2006. évi „Dohányzásmentes Világnapra – Dr. Szilágyi Tibor, MDK
3. A dohányzásról leszokást segítő intézményrendszer helyzete – eredmények és nehézségek – Dr. Kovács Gábor, Orsz. Korányi Tbc és Pulmonológiai Int.
4. Beszámoló a dohányzásról leszokást segítő rendelések 2005. évi tevékenységéről és 2004. évi eredményességéről
Dr. Vadász Imre, OEFI, SZDV
5. Vita (kérdések, hozzászólások)
MIND AZ ÖN, MIND MUNKATÁRSAI RÉSZVÉTELÉRE FELTÉTLENÜL SZÁMÍTUNK
Dr. Gábor Edina, főigazgató, OEFI elnök
Dr. Vadász Imre, SZDV ügyvezető
Dr. Szilágyi Tibor, MDK