– Amit a basaliomáról tudni kell
– Amit a festékes anyajegyről tudni kell
– Amit a melanoma malignumról tudni kell
– Amit a spinaliomáról tudni kell
Amit a basaliomáról tudni kell
A basalioma a leggyakoribb rosszindulatú bõrdaganat, elõfordulása egyes országokban meghaladja az összes többi rosszindulatú daganatféleség együttes számát. Ebben rejlik jelentõsége. Másik fontos sajátossága, hogy helyileg agresszíven terjedhet, nagyméretûre nõhet, akár a csontokat, por-cos szöveteket is elpusztíthatja, eltávolítás után ismételten kiújulhat, de rendkívül ritkán ad áttétet. Így nem egyértelmûen sorolható a rosszindulatú daganatok közé.
VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK:
Ma már bizonyított tény, hogy a basaliomák kialakulásának legfontosabb oka az UV sugárzás, azaz a napfény. A basalioma rákelõzõ állapot nélkül, ép bõrön alakul ki. Kiváltásában szerepet játszhatnak azonban bizonyos rákkeltõ anyagok, pl. arzén, felléphet sugárkezelt bõrterületeken is.
MEGJELENÉSI FORMÁK:
Leggyakoribb megjelenési forma a felületes típus, mely gyakran hosszasan fennálló halványvörös, jelentéktelen foltként észlelhetõ, szélén gyöngyházfényű szegély övezi. (1. kép) A másik típusos forma solid vagy simplex típus, mely vörös, fénylõ, felszínén tágult ereket tartalmazó tumor. (2. kép) Ezenkívül ritkán észlelhetjük nem gyógyuló sebként, fekélyként vagy tömött, beszűrt, jellegtelen bõrszínű lapos képletként.
SZŰRŐVIZSGÁLAT:
Legfontosabb az önvizsgálat. Nem gyógyuló seb, a bõrön újonnan észlelt, növekvõ képlet esetén minél elõbb, még kisméretû elváltozással forduljunk bõrgyógyászhoz.
KEZELÉS:
Legfontosabb szempont, hogy a daganatot teljes egészében megfelelõ biztonsági zónával eltávolítsuk, hogy a tumor kiújulását, a recidívát lehetõleg megelõzzük. Ezért egyértelműen a sebészi kimetszés a választandó kezelési forma. Az eltávolítás során a kozmetikai szempontok még arcon elhelyezkedõ tumorok esetében is csak másodlagosak. Nem operálható basaliomák esetében mérlegelendõ egyéb kezelés a sugárterápia, cryo-terápia, electrocoaguláció, laser kezelés, lokális citosztatikum. Minden beavatkozásnál szövettani vizsgálat szükséges.
Az Országos Onkológiai Intézet összeállítása
Amit a festékes anyajegyről tudni kell
Veleszületett, vagy csak késõbb kialakuló, éles szélű, maradandó, világosan vagy sötétbarnán pigmentált, lapos vagy elõemelkedõ elváltozások a bõrön és a nyálkahártyákon. Az élet folyamán általában nem változnak, néha elõfordul hogy igen lassan nõnek.
KLINIKAI KÉP:
1. lapos, kerek, éles szélű folt. 2. elõemelkedõ halványbarna képlet.
Napégés, krónikus irritáció hatására, sokszor azonban minden elõzmény nélkül rosszindulatúvá válhatnak. A rosszindulatúságra utaló jelek: növekedés, szélek szabálytalanná válása, asszimmetria, színváltozás, elõemelkedés, vérzés, viszketés. Pubertás kor után a veleszületett, 2 cm-nél nagyobb anyajegyek eltávolítása megelõzés céljából.
3. anyajegybõl kialakult melanoma 4. veleszületett anyajegytalaján melanoma
MEGELŐZÉS:
Tartózkodjunk a napozástól, napégéstõl, solarium használatától. Önvizsgálat szempontjai: havonta egyszer vizsgáljuk át a bõrfelszínt és a látható nyálkahártyákat. Ne feledkezzünk el a nehezen vizsgálható testtájékokról: fejbõr, hónalj, talp, lábujjköz, körmök, száj, fül.
KEZELÉS:
Növekedés, szélek szabálytalanná válása, asszimmetria, színváltozás, elõemelkedés, vérzés, viszketés esetén forduljunk bõrgyógyászhoz. Az anyajegyek csak sebészileg, kimetszéssel távolíthatók el, szövettani vizsgálattal együtt. Egyéb beavatkozás (pl. laser, égetés) nem elfogadható.
Az Országos Onkológiai Intézet összeállítása
Amit a Melanoma Malignumról tudni kell
Az esetek mintegy 90%-ban a bõrben elhelyezkedõ melanocytákból, bõrfestéket termelõ sejtekbõl kialakuló daganat. A malignus melanoma viszonylag kis hányadban a belsõ szervek hasonló sejtjeibõl, például a szembõl indul ki. Az utóbbi évtizedekben a betegség elõfordulásának gyakorisága drámai növekedést mutat a kaukázusiként számon tartott fehér bõrű embertípusnál. A 100.000 lakosra esõ új megbetegedések számának növekedése 4,3%-os emelkedéssel az összes egyéb rosszindulatú daganatot megelõzi. Magyarországon mintegy 900-1000 új megbetegedés fordul elõ.
VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK:
A legfontosabb kóroki tényezõ a napfény UVB tartománya, de az UVA-nak is szerepe van. A káros sugarak az ózonréteg elvékonyodása miatt nagyobb arányban érik el a földet, mint korábban. A túlnyomórészt UVA hullámhosszúságú fényt kibocsájtó szoláriumok is hajlamosítanak melanoma malignum ki-alakulására. Rizikócsoportba tartoznak a nagy méretű, nagy számú, valamint a veleszületett anyajegyek, 50 év feletti betegek.
MEGJELENÉSI FORMÁK:
1. felületes 2. csomós, fekélyes részt tartalmazó melanoma
SZŰRŐVIZSGÁLATA:
Amennyiben egy anyajegy változást mutat, ill. a bõrön új festékes képlet jelenik meg, gondolni kell melanoma malignum kialakulására. Ilyenkor azonnal jelentkezni kell bõrgyógyász szakorvosnál.
KEZELÉS:
A terápia a betegség stádiumától függ. Korai, idõben felismert daganatnál megfelelõ bi
ztonsági zónával végrehajtott sebészi eltávolítás és a beteg ellenõrzése elegendõ. Közepes rizikójú daganatoknál a sebészi beavatkozás kiterjed a nyirokrégió diagnosztikus célú műtétjére is, a sentinel nyirokcsomó műtétre, melynek során kis metszésben eltávolításra kerül az õrszem nyirok-csomó. Rosszabb prognózisú daganatoknál műtét utáni un. adjuváns terápiát is alkalmazunk, ami általában interferon immunterápiát jelent. Bizonyos ese-tekben kemoterápiára és sugárkezelésre is sor kerülhet.
Ha a tumor a regionális nyirokcsomókba áttétet ad, ezen nyirokcsomók eltávolítása történik, ami után kemo-immunterápia, ill. ha szükséges sugárkezelés következik. A belszervi áttétek kialakulása ebben a stadiumban még megfékezhetõ, 40-50 %-ban. Ha belszervi áttét alakul ki kemoterápia, immunkezelés, műtét, sugárterápia kerülhet alkalmazásra, illetve világszerte klinikai kísérleti stádiumban van a talán a jövõ útját jelentõ génterápia. Ebben a stádiumban melanoma esetében teljes gyógyulásban gyakorlatilag már nem reménykedhetünk.
Az Országos Onkológiai Intézet összeállítása
Amit a Spinaliomáról tudni kell
A bõrrákok második leggyakoribb típusa az orsósejtes vagy spinocelluláris carcinoma, más néven spinalioma, mely a bõr felsõ rétegében elhelyezkedõ, úgynevezett tüskéssejtekbõl kiinduló daganat. Ritkán képez áttétet. Korai felismeréssel maradéktalanul gyógyítható. Elhanyagolt esetben nyirokcsomó és ritkán véráram útján tüdõáttétet is adhat a beteg halálát okozva.
VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK:
Létrejöttében a napfény UV sugárzása, ionizáló sugarak és kémiai anyagok (mint pl. a kátrány, arzénszármazékok) játszanak szerepet.
MEGJELENÉSI FORMÁK:
Elsõsorban az 50 éves kor felett jelentkezik, de a szoláriumok elterjedésével azt rendszeresen használóknál már jóval fiatalabb kórban is elõfordulhat. A fénynek kitett bõrterületeken alakul ki a fej, nyak, kéz és lábszárak bõrén. Kialakulására utaló jel a bõrön újonnan megjelenõ fokozott szarusodással kísért vérzékeny, nedvezõ képlet, mely esetenként nem gyógyuló sebre emlékeztet. Gyakran alakul ki krónikus bõrgyulladás területében vagy hegben.
SZŰRŐVIZSGÁLAT:
A két – három hétnél hosszabb ideje fennálló, nem gyógyuló sebes elváltozásokkal feltétlen szakemberhez kell fordulni! A bõrdaganatos betegeknél fontos a rendszeres önvizsgálat és az idõszakos orvosi ellenõrzés, mivel a daganat a hegben kiújulhat és a fokozott rizikójú betegeknél egyéb helyeken is nagyobb valószínûséggel alakul ki bõrrák. Megelõzése érdekében tartózkodjunk a szoláriumozástól és napozáskor tartsuk be a fokozatosság elvét, használjunk korszerû fényvédõket!
KEZELÉS:
A bõrrák kezelésében elsõdleges a sebészeti ellátás. A korán felismert és szakszerűen ellátott spinocelluláris carcinoma gyógyítható. A beteg életkorától, általános egészségi állapotától függõen és a daganat elhelyezkedését figyelembe véve laseres, fagyasztásos (krioterápiás) ellátása is lehetséges. Kiterjedt, vagy sebészileg nehezen megközelíthetõ helyen lévõ elváltozásoknál sugárterápia is alkalmazható. A beavatkozások heggel gyógyulnak.
Az Országos Onkológiai Intézet összeállítása