Tüdőrák

A tüdő és működése

A tüdő szivacsszerű, rugalmas szerv, benne megy végbe az oxigénfelvétel és széndioxid-leadás. A légzőmozgások során a tüdőbe levegő áramlik; a levegő és a vér között történik meg a gázcsere. Az emberi szervezetben jobb és bal tüdő van, melyek a mellkasüregben helyezkednek el. A belélegzett levegő a légcsőn (trachea) keresztül jut el a szájból, orrból a tüdőbe. A légcső jobb és bal főhörgőkre (bronchus) oszlik, majd fokozatosan egyre kisebb hörgőkre, hörgőcskékre ágazik szét, melyeken keresztül a levegő a léghólyagocskákba (alveolus) jut. Ezekben az alveolusokban történik meg a gázcsere; az oxigén bejut a vérbe, a széndioxid pedig kikerül onnan, és kilélegzéskor távozik.

A tüdőrák

A tüdőrák a tüdőben növekvő rosszindulatú (rákos) daganat. A rák a hörgőjáratokban vagy a szivacsos tüdőszövetben alakul ki. Más testrészekből, pl. az emlőből vagy a belekből a vérkeringéssel szétterjedt rák is okozhat daganatot a tüdőben, ezt áttéti daganatnak nevezzük. Más rákokhoz hasonlóan a tüdőrák is szabályozatlan sejtburjánzás és sejtszaporodás eredménye. Idővel a kóros sejtnövekedés fokozatosan egyre nagyobb tömeggé formálódik, mely kezd ráterjedni a tüdő funkcionális részeire, befolyásolja a légzést, fájdalmat okoz, és a normális működés károsodásával kapcsolatos tüneteket idéz elő.

Mi okozza a tüdőrákot?

Igen kevés azoknak a rosszindulatú daganatoknak a száma, melyek kialakulásának oka tisztázott. Általában elmondható, hogy a rákok keletkezéséért elsősorban a normális sejtműködésért felelős gének meghibásodása a felelős. Az eredmény: kóros sejtnövekedés illetve sejtosztódás. Kiderült, hogy számos ráktípus esetén külső tényezők – pl. étkezés, életmód, vegyi anyagok és a környezet – okozzák a géneltéréseket, vagy más néven génmutációkat.

A tüdőszövet – feladatánál fogva – szoros kapcsolatban van a környező levegővel. Nem meglepő tehát, hogy a tüdő állományába tartósan és nagy mennyiségben bejutó káros vegyületek idővel kóros elváltozásokhoz, nemritkán tüdőrák kialakulásához vezetnek. A tüdőrák esetében sok olyan külső hatást (vagy rizikótényezőt) találtak, melyek szoros kapcsolatban állnak a tüdődaganat kifejlődésével. A rizikótényezők az alábbiak:

• Dohányzás
• Vegyi anyagok: megtalálhatók a cigarettában, pipadohányban és szivarban.
• Passzív dohányzás: hosszútávon dohányfüstös környezetben való tartózkodás (otthon/munkahelyen).
• Környezeti tényezők: légszennyeződés, pl. vegyi- és radioaktív anyagok kikerülése a levegőbe.

A tüdőrákosok kb. 90%-a dohányzott vagy jelenleg is dohányzik. Azonban nem lehet megjósolni, hogy egy aktív dohányosban kialakul-e, és ha igen, mikor alakul ki tüdőrák. A tüdőrák kialakulásának kockázata sokszorosa dohányosokban, szemben a nemdohányzókkal. A tüdőrák kockázata csökken a dohányzás abbahagyását követően, de még így is magasabb, mint azokban, akik soha nem dohányoztak.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2003.áprilisi jelentése szerint mintegy 10.000.000 újonnan felfedezett daganatos beteget regisztráltak 2000-ben világszerte. Ugyanebben az évben 6.500.000-en haltak meg daganatos betegségük következtében. 2020-ban már mintegy 15.000.000 új beteggel kell számolni. A tüdőrák fordul elő a leggyakrabban (1.200.000 új megbetegedés). Magyarországon – ellentében a fejlettebb nyugati országokkal – a tüdőrák epidemiológiai mutatóinak az alakulása a legutóbbi évekig rosszabbodó tendenciát mutatott. A Pulmonológiai Intézmények nyilvántartásában az új betegek száma, 1970-ben 2530, míg 2004-ben 6516 volt. Az összes regisztrált betegszám 2000-től számítva évente több mint 800-al emelkedett.

A tüdőrák tünetei

• Újonnan keletkező köhögés vagy a meglévő köhögés megváltozása
• Vérköpés, vér megjelenése a köpetben köhögést követően
• Légszomj
• Mellkasi fájdalom

Az előrehaladott tüdőrák tünetei

• Fáradtság
• Erős légszomj
• Nyelési nehézség
• Rekedt hang
• Vér felköhögése vagy vérköpés
• Étvágytalanság, fogyás
• Fájdalom a test más részeiben, pl. gerinc, csípő
• Vérszegénység, sápadtság (vörösvérsejtek számának csökkenése

A tüdőrák fajtái

A tüdőrákok túlnyomó többsége a légutakat bélelő hámsejtekből indul ki. A tüdőrákoknak különböző típusait ismerjük. A légutak különböző szakaszaiból eltérő sejtekből felépülő daganattípusok indulhatnak ki, melyek elkülönítése a patológus feladata.

Kissejtes tüdőrák

• A tüdőrákok 15-25%-a kissejtes
• A dohányzás komoly hajlamosító tényező, gyakorlatilag csak dohányosokban alakul ki.
• Már a betegség korai szakaszában hajlamos nyirokerek, vérerek falát áttörni, így a daganatsejtek a nyirokkeringéssel nyirokcsomókba, a vérkeringéssel pedig távoli szervekbe sodródnak, ott áttéteket alakítanak ki.
• A műtét a betegség korai terjedése miatt rendszerint nem megoldás
• A sugárkezeléssel kombinált kemoterápia a leggyakrabban alkalmazott kezelési mód.

Nem-kissejtes tüdőrák (NSCLC)

• A tüdőrákok 75-85%-a nem-kissejtes
• A dohányzás, az épületeken belüli ionizáló sugárzások, a nehézfémek és az azbeszt expozíció a leggyakoribb rizikótényezők
• A kezelés függ a betegség stádiumától; lehet műtét, kemoterápia és/vagy sugárkezelés
A nem-kissejtes tüdőrák több altípusát ismerjük. A leggyakoribbak:
• Adenokarcinóma
• Laphámrák
• Nagysejtes tüdőrák

A tüdőrák felismerése

A tüdőrák felismerése sokféleképen történhet. Néha a betegnek egyáltalán nincsenek tünetei, és a daganatot egy másik orvosi eljárás, például egy műtéti beavatkozás előtt végzett rutin mellkas röntgen mutatja ki. Ha vannak tünetek, ezek alapján felmerülhet a tüdőrák gyanúja, amit orvosi vizsgálatok igazolhatnak, vagy kizárhatnak. Esetenként a betegség korai szakasza tünetmentesen zajlott, a beteget az előrehaladott daganat távoli áttétjei által okozott tünetek, panaszok viszik orvoshoz

Orvosi vizsgálatok

Rendszerint a háziorvos az első, akit a beteg a tüdőrákra utaló tünetekkel felkeres. A háziorvos kivizsgálásra küldi a beteget. Ha a kivizsgálás során tüdőrák gyanúja merül fel, vagy a vizsgálatok nem zárják ki a tüdőrákot, a háziorvos szakorvoshoz – pl. pulmonológushoz – utalja a beteget, aki további vizsgálatokat végez a tünetek-panaszok okának kiderítésére. Ha valakinél tüdőrákot diagnosztizálnak, általában sebész, klinikai onkológus, pulmonológus, illetve sugárterapeuta vesz részt a beteg további kezelésének meghatározásában.

A tüdőrák diagnosztizálására alkalmazott vizsgálatok az alábbiak:

• Vérvizsgálatok
• Képalkotó vizsgálatok (röntgen, CT, MRI)
• Szövettani (hisztológiai), sejttani (citológiai) vizsgálatok
•További invazív vizsgálatok (hörgőtükrözés, mediastinoscopia, thoracoscopia)

Nem valószínű, hogy tüdőrák vagy annak gyanúja estén az itt felsorolt összes vizsgálatot elvégzik. Az orvos határozza meg egyénileg, minden beteg esetében, hogy mely vizsgálatokra van szükség. Kezelőorvosa kielégítő választ tud adni az alábbi, illetve más orvosi vizsgálatokkal kapcsolatos kérdéseire.

Vérvizsgálatok

Bármely betegség, így a tüdőrák kivizsgálása esetén is először teljes vérképet készítenek. A vér sejtes elemeinek, illetve egyéb összetevőinek csökkenése, vagy emelkedése felhívhatja a figyelmet a szervezetben zajló kóros folyamatokra.

Képalkotó vizsgálatok

Az alábbi képalkotó vizsgálatok segítenek a tüdőrák diagnózisában. Általában ezek valamelyikét (de nem szükségszerűen az összeset) alkalmazzák a tüdőrák meghatározásához. Kezelőorvosa dönti el a tünetek, panaszok, és a korábbi leletek alapján, hogy mely képalkotó vizsgálatokra van szükség.

Mellkasröntgen

A mellkasröntgen szinte minden rosszindulatú tüdődaganatos betegben kóros. A régebbi és friss felvételek összehasonlítása különösen fontos. Ezért mellkasröntgen-vizsgálatra mindig vigye magával korábbi felvételeit, illetve azok leleteit. A röntgen még az 1 cm-es daganatot is kimutathatja. Azonban előfordul, hogy a tumor egy másik struktúra (pl. borda) mögött rejtve marad. Esetleg további képalkotó vizsgálatokra is szükség lehet.


Egészséges tüdő röntgenképe


Tüdőrákos beteg röntgenképe. A tumor sárgával van bekarikázva.

CT

A komputer tomográfia (CT) az emberi szervek és más struktúrák, pl. egy daganat 3 dimenziós képét adja. A CT hasznos vizsgálat a tüdőben és a mellkasi területen található és röntgennel nem kimutatható daganatok leképezésében. Azt is kimutatja, ha a daganat a test más részeire is átterjedt. A CT berendezések megvásárlása és működtetése költséges, ezért csak speciális intézményekben, vagy radiológiai központokban találhatók. A vizsgálat előtt általában festéket (kontrasztanyagot) fecskendeznek a vénába, hogy kontrasztosabb legyen a kép. Maga a vizsgálat nem hosszú, (kevesebb, mint 30 perc) és a legtöbb ember a vizsgálat után a saját lábán megy haza.

Csontscan

Erre a vizsgálatra panaszokat nem okozó csontáttétek diagnosztizálása során kerül sor. Ebben az esetben is radioaktív anyagot fecskendeznek be, mely a csontokban kórosan növekvő elváltozásokban halmozódik fel.

Agyi CT

Ezt a vizsgálatot akkor végzik, ha daganatos betegnek fejfájásos ájulásos, szédüléses panaszai vannak, vagy görcsrohamokat produkál. A vizsgálat célja, hogy kimutassuk, vagy kizárjuk a daganat agyi áttétjét.

Szövetvizsgálatok

A tüdőrák diagnózisára használt egyik legfontosabb vizsgálat a szövetvizsgálat. A betegtől váladékot vagy tényleges szövetmintát nyernek, melyet patológiai laboratóriumban vizsgálnak meg. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a minta tartalmaz-e daganatos sejtet és ha igen, milyen típusút. Legfontosabb annak eldöntése, hogy rosszindulatú daganattal állunk-e szemben, ha igen akkor az vajon kissejtes, vagy nem-kissejtes daganat. Hasonlóan a képalkotó technikákhoz, ezeket a vizsgálatokat (de nem szükségszerűen valamennyit) a tüdőrák diagnózisában használják. Az orvos dönti el, hogy az adott beteg esetében mely vizsgálatokat kell elvégezni. Patológiai diagnózis nélkül a tüdőrák kezelése nem kezdődhet el.

Köpetcitológia

A köpet a tüdőből felköhögött váladék. Tüdőrákban gyakori a köpet mennyiségének, színének és sűrűségének a megváltozása. A köpetet mikroszkóp alatt vizsgálják meg, hogy kiderüljön, vannak-e benne kóros, daganatos sejtek. Elsősorban a kora reggeli köpetmintát érdemes vizsgálni, mivel az éjszaka folyamán felgyülemlett nyákos köpetből nagyobb valószínűséggel juthatunk diagnózishoz.

Hörgőbiopszia

Ha bronchoszkópos (hörgőtükrözéses) vizsgálat daganatot mutatott ki a légcsőben, hörgőkben, akkor biopsziát (kis mennyiségű szövetet) vesznek, amit mikroszkóp alatt vizsgálnak meg. A cél annak eldöntése, hogy a hörgőtükrözés során látott eltérés rosszindulatú daganatnak felel-e meg, vagy sem.

Vékonytű aspiráció

Erre a vizsgálatra akkor kerül sor, ha a daganat a mellkasfalhoz közel helyezkedik el. Helyi érzéstelenítést alkalmaznak és egy röntgenkészülék segítségével egy vékony tűt irányítanak a bőrön keresztül az elváltozásba,. amiből sejteket vesznek. A nyert mintát mikroszkóppal vizsgálják. Hasonló eljárással vesznek mintát a tüdőt és mellkasfalat borító mellhártyákról, vagy a közöttük, kóros állapotokban felhalmozódó folyadékból is (pleurális, vagy mellkasi folyadék).

Adenokarcinóma: Ez a fajta tüdőrák rendszerint a tüdő szélén található és ráterjedhet a mellhártyára. Az egyéb daganattípusokkal ellentétben viszonylag gyakoribb nőkben és nemdohányzókban.

Laphámrák: Döntően dohányosokban fordul elő. A tumor a tüdő hörgőit fedő nyálkahártyán kezd növekedni, és hamar áttöri a hörgők falát, ráterjedve a szomszédos tüdőszövetre. A vérköpés gyakran ennek a tüdőráknak a jele.

Nagysejtes tüdőrák: A nem-kissejtes tüdőrákok legritkább típusa. A daganat gyorsan növekszik, és már a betegség korai szakaszában áttétet képez a tüdőben és a test más részein

További invazív vizsgálatok

A tüdőrák diagnózisához alkalmazott további, úgynevezett invazív vizsgálatok lehetőséget adnak arra, hogy bejutva a szervezetbe, közvetlenül az elváltozást vizsgáljuk. Ezekkel az eljárásokkal szövetmintát is nyerhetünk további laboratóriumi, patológiai vizsgálatok céljából. A legfontosabb invazív vizsgálatok leírása alább található.

Bronchoscopia (hörgőtükrözés)

A vizsgálat során egy képfelismerésre és -továbbításra alkalmas üvegszál-optikás hajlékony csövet vezetnek le a légcsőn keresztül a hörgőkbe. A bronchoszkóppal látott képet egy képernyőre továbbítják, ahol az orvos közvetlenül vizsgálhatja az elváltozást. A bronchoszkóphoz rögzített, parányi ollószerű eszközzel, vagy hörgőkefével mintavétel is végezhető. A vizsgálat előtt elvégzik a torok helyi érzéstelenítését, vagy a vizsgálatot altatásban végzik A vizsgálat gyakran kellemetlen, de nem fájdalmas.

Mediastinoscopia

Ezt a vizsgálatot altatásban végzik, és szükség van egy szívsebész szakorvos tapasztalatára. A nyak első részén kis vágást ejtenek, melyen keresztül egy csövet vezetnek be a gátorüregbe, ezzel az eljárással a tüdőt körülvevő terület (a gátorüreg, másnéven mediastinum) vizsgálható. Elsősorban a mellkasi nyirokcsomókat vizsgálják, és biopszia is végezhető kóros sejtek kimutatása céljából. A mediasztinoszkóp által közvetített képet videón rögzítik.

Sebészi eljárások

Számos egyéb beavatkozás létezik még, mellyel az orvos közvetlenül vizsgálhatja a belszervi elváltozásokat, a tüdőrák jeleit keresve, és biposziát is végezhet. Ezek:

• Videó-vezérelt thoracoscopos műtét: Hasonló a mediastinoskopiához, azzal a különbséggel, hogy több kis vágást ejtenek a mellkason (és nem egy nagyobbat a nyakon), így az orvos megvizsgálhatja a tüdőket, illetve a mellkasfalat borító mellhártyát, valamint a mellüreget.
• Thoracotomia: Altatással járó komoly sebészi eljárás. A mellkasfalat felnyitják, és a daganatot eltávolítják

A tüdőrák stádiumbeosztása

Miután diagnosztizálták a tüdőrákot és megállapították a tüdőrák típusát, az orvosok megvizsgálják, hogy a daganat milyen kiterjedtségű, mi a környezethez való viszonya, vannak-e nyirokcsomó-áttétek, vagy esetleg távoli szervi áttétek. A vizsgálatokkal megállapított daganat stádium szerint történik a betegség kezelése, a stádium ismeretében tudja az orvos az adott beteg számára legelőnyösebb kezelést javasolni.

A tüdőrák két fő típusára különféle stádiumbeosztások léteznek.

Kissejtes tüdőrák stádiumbeosztása

• Limitált betegség: a daganat az egyik mellkasfélre lokalizált, érintheti a környező nyirokcsomókat
• Kiterjedt betegség: a fenti határon túl

Nem-kissejtes tüdőrák (NSCLC) stádiumbeosztása

• Okkult (rejtett) daganat: Az elsődleges daganat igen kicsiny, ezért nem ítélhető meg, csak mikroszkóppal mutathatók ki daganatos sejtek.

• I. stádium: A daganat csak a tüdő állományát érinti
• II. stádium: A daganat áttétet ad a környező nyirokcsomókba, vagy ráterjed a mellhártyára, mellkasfalra, szívburokra.

• III. stádium: A daganat ráterjedt a nyirokcsomókra és a gátorüregre, rekeszizomra, mellkasra, szívburokra, esetleg azokon túlterjedve beszűri a szívet, nagy ereket, csontokat.
• IV. stádium: A daganat távoli szervekbe (pl.: máj, csont, mellékvese, agy, stb.) adott áttétet.

A tüdőrák kezelése

A műtét a daganat eltávolítására szolgál a tüdőből. A legjobb esélyt adja a teljes gyógyulásra, ha a tüdőrákot korai stádiumban fedezték fel, amikor a daganat még kicsi és nem terjedt túl a tüdő állományán.

Műtét

A tüdőrákos betegek többségén végeznek valamilyen műtétet:

• Gyógyító műtét: a daganatot teles egészében eltávolítják. A környező tüdőszöveteket, sőt a teljes tüdőt is eltávolíthatják, hogy ne maradjanak rákos sejtek a szervezetben.
• A daganat méretét csökkentő műtét: a tumor egy részét (és nem a teljes tumort) metszik ki. A daganat túl nagy ahhoz, hogy el lehessen távolítani, vagy más fontos erekre, vagy szervekre terjedt rá.. A tumor méretének csökkentésével a fájdalom és a tünetek is rendszerint csökkennek.

Műtét során történhetnek szövődmények, pl. vérveszteség, ami vérátömlesztést tesz szükségessé. A tumor vagy annak sebészi kimetszése következtében a tüdő vagy más szervek károsodhatnak, emiatt előfordul, hogy egyes szervek működése esetében funkcióvesztés áll be. Az operációt követően jelentkezhet fájdalom, mely gyógyszerrel enyhíthető. A műtét helyén fertőzés is felléphet.

Sugárterápia

A radioterápiát (sugárkezelést) számos ráktípus kezelésében alkalmazzák. A rákos sejtekre nagyenergiájú röntgensugarat irányítanak. A nagyenergiájú röntgensugár elpusztítja a rákos sejteket, illetve megakadályozza, hogy tovább növekedjenek.

Tüdőrák esetén a sugárterápiát különféle esetekben alkalmazzák:

• Műtét helyett, ha a tumor túl nagy ahhoz, hogy operálni lehessen, vagy ha a beteg általános egészségi állapota műtét biztonságos elvégzését nem teszi lehetővé.
• A tumor méretének csökkentésére, a tünetek enyhítése érdekében (pl.: köhögés, légszomj).
• Másodlagos tumorok (áttétek) sugárkezelése alkalmas a tünetek enyhítésére, pl. fájdalomcsökkentésre csontáttétek esetében.

A sugárkezelést radiológus szakorvos vagy radioterapeuta végzi. A besugarazni kívánt testrészről, szervterületről először 3 dimenziós felvételt készítenek, majd általában számítógépes besugárzás-tervezést követően történik meg a sugárkezelés, hogy az egészséges szervek sugárterhelése a lehető legminimálisabb legyen. A sugárkezelés maga 10-15 percig tart miközben a beteg kényelmes helyzetben fekszik. A kezelés hossza változó, mivel a radioterápiás kezelések száma a tumor típusától és méretétől függ. A sugárkezelésnek vannak mellékhatásai. A mellékhatások típusa és súlyossága függ a kezelt testfelülettől, a beteg általános egészségi állapotától és a sugárkezelések számától.

A leggyakoribb mellékhatások az alábbiak:

• Fáradtság
• Bőrreakciók, közepes mértékű leégésre emlékeztető bőrpír a megcélzott és a környező bőrfelületen.
• Szőrveszteség a kezelt területen, pl. a mellkason, ha a tüdőt kezelik. Hajhullás akkor fordul elő, ha a sugárkezelés közvetlenül a fejre irányul.
• Émelygés, mely hatásosan kezelhető gyógyszerekkel, illetve ha a beteg sokszor eszik keveset, a napi három főétkezés helyett.

Kemoterápia

A kemoterápia során gyógyszereket (úgynevezett citosztatikumokat) illetve más vegyi anyagokat alkalmaznak, hogy megállítsák a daganatsejtek növekedését és osztódását. A cél a lehető legtöbb ráksejt elpusztítása a legkevesebb kárt okozva a test egészséges sejtjeiben. A kemoterápiás gyógyszert intravénás infúzió, vagy ritkábban tabletta formájában alkalmazzák. Számos kemoterápiás gyógyszer létezik a tüdőrákra és az orvos ezek kombinációját választja a kezelésre. A tüdőrákban alkalmazott kemoterápiás gyógyszerek: cisplatin, carboplatin, vinblastin, ifosfamid, mitomycin, etoposid, epirubicin, taxánok (paclitaxel, docetaxel), pemetrexed, vinorelbin, gemcitabine, camptothecanok. Ezekkel a gyógyszerekkel más rákokat is kezelnek.

A sugárkezeléstől eltérően a kemoterápiás gyógyszerek a test egészében fejtik ki hatásukat. Ennek a kezelésnek ezért az a jelentősége, hogy olyan sejteket is el képes pusztítani, melyek a kiindulási daganattól távol sodródtak a szervezetben és azokat így a műtét vagy a radioterápia nem ért el. Tüdőrák esetén a kemoterápiát esetenként a műtét előtt is alkalmazzák, hogy csökkentsék a daganat méretét, mielőtt műtétre kerül sor. Fájdalomcsillapításra is adják, így a beteg kényelmesebben élheti napi életét.

Klinikai onkológus szakorvos tervezi meg és hangolja össze a kemoterápiás kezeléseket. A kemoterápia adagja és a kezelés hossza betegenként eltérő, A kemoterápiát rendszerint „ciklusokban” adják, amikor is a gyógyszert egy vagy több napig alkalmazzák, majd az adagot hetenként vagy 3-4 hetenként megismétlik, több cikluson át. Attól függően, hogy a beteg hogy érzi magát több napig is kórházban maradhat minden ciklusban, de haza is mehet, ha közel lakik és elég jól érzi magát ahhoz, hogy otthon legyen. A kemoterápia mellékhatásai az alkalmazott gyógyszer-kombinációtól és a kemoterápiás kezelés hosszától függően eltérőek lehetnek.

A kemoterápiás gyógyszerek többsége okoz mellékhatást, ezek közül a leggyakoribbak:

• Émelygés vagy hányás
• Hajhullás. A haj, szőrzet megritkulhat vagy teljesen kihullhat. Az esetek többségében a kezelés után visszanő, amikor a szervezet regenerálódott.
• Fáradtság, amit gyakran vérszegénység (alacsony vörösvérsejtszám) okoz. Az émelyégés illetve a hányás is okozhat fáradtságérzetet, és fontos, hogy a beteg (ha lehet) sokat aludjon és tápláló ételeket egyen a kemoterápiás kezelés ideje alatt. Dietetikus segíthet olyan ételek kiválasztásában, melyek táplálóak és émelygéssel küzdő betegek számára is alkalmasak.
• Fertőzések, különösen légúti, gyomorbélrendszeri és húgyúti fertőzések, melyek a kemoterápia fehérvérsejt csökkentő hatása következtében fordulnak elő. A fehérvérsejteknek a fertőzések leküzdésében van szerepük, és ha kevés van belőlük, a szervezet kevésbé képes legyőzni a fertőzést okozó baktériumokat és vírusokat.
• Vérzés és véraláfutás is jelentkezhet, mivel a kemoterápia csökkenti a vérlemezkék számát, melyeknek a vérzés megakadályozásában és a véralvadás elősegítésében van szerepük.

Ezek a mellékhatások, bár gyakoriak és kellemetlenek, csak a kemoterápia ideje alatt és egy kis ideig azt követően fordulnak elő. A szervezet a beteg egészségi állapotától függően előbb vagy utóbb regenerálódik.

Epidermális növekedési faktor inhibitor (EGFR) kezelés

A normál, egészséges sejtekkel szemben a daganatsejteket szabályozatlan növekedés és szaporodás jellemzi. A kutatók a közelmúltban ennek a kórosan fokozott sejtműködésnek a hátterében több daganat esetében – így a tüdőrákok egy részénél is – olyan molekuláris eltéréseket találtak, melyek terápiás célpontként is felhasználhatók.

A sejteknek szabályozó mechanizmusra van szükségük ahhoz, hogy a bennük zajló folyamatok mindenkor a belőlük felépülő szervek, illetve a szervezet egészének normális működését biztosítsák. Ezek a szabályozó mechanizmusok azon alapulnak, hogy egyes sejtek jelátvivő molekulákat termelnek, melyeket más sejtek receptoraik segítségével érzékelnek. Amennyiben a receptorhoz egy ilyen jelátvivő molekula kapcsolódik, az aktivált a receptor bonyolult kémiai folyamatok sorát indítja el. A végeredmény a sejt működésének megváltozása, melyet sejtválasznak nevezünk. A válasz különféle sejtaktivitás lehet, például sejtosztódás (reprodukció), vagy sejthalál.

Az epidermális növekedési faktorok (EGF) ennek a folyamatnak az egyik legfontosabb jelátvivő molekulái. Az EGF a sejtfelszínen jelenlevő EGF receptorhoz kötődik. Ennek a receptornak a neve: humán epidermális növekedési faktor receptor-1 (EGFR). Amikor az EGF azEGFR-hez kapcsolódik, üzenet érkezik a sejtbe, mely az alábbi lehet:

• Fokozott sejtosztódás (gyors sejtnövekedés vagy reprodukció)
• Csökkent mértékű sejthalál
• A sejt azon képessége, hogy áthatoljon más struktúrák, pl. erek falán
• Új erek képzése (ennek neve: angiogenesis).

Az EGFR szerepe egészséges sejtekben

Az EGFR számos egészséges sejtben jelen van, pl. csont, izom, vérerek, bőr, idegrendszer sejtjeiben. Központi szerepe van a sejtosztódásban és sejtfejlődésben. Nagyon fontos a humán embriók növekedése szempontjából. Normál működésének eredménye a szabályozott sejtosztódás.

Az EGFR szerepe rákos sejtekben

Már tudjuk, hogy az EGFR számos rákos daganatsejt felszínén fokozott mértékben van jelen. Nem-kissejtes tüdőrákban az EGFR a ráksejtek 70-80%-ában nagy mennyiségben megtalálható. Amennyiben az EGFR nagy mennyiségben van jelen a daganatsejt felszínén, úgy az általa szabályozott jelátviteli utak fokozottan aktiváltak, ami a sejtek túlzott működésében nyilvánulhat meg. Számos daganat esetében ez az egyik alapvető oka a sejtek ellenőrizetlen szaporodásának.

Az EGFR-t célzó gyógyszerek

Ma már rendelkezésünkre állnak olyan célzott, biológiai gyógyszerek, melyek blokkolják az EGFR-t. A receptor gátlásával elérhető, hogy a daganatsejtek szaporodása, a daganat növekedésének üteme lassuljon. Ugyanakkor, mivel az EGFR jelentősen nagyobb mennyiségben található a rákos sejteken, mint az egészséges sejtek felszínén, a kezelés révén az egészséges sejtek alig károsodnak.

Hazánkban jelenleg a kemoterápia eredménytelenségét követően (illetve a betegség kiújulása esetén), alkalmazható célzott biológiai (EGFR ellenes) kezelés. A nem kissejtes tüdőrákok EGFR-gátló kezeléséhez szükséges a daganatból származó minta (optimális esetben a korábbi műtét során eltávolított vagy hörgőtükrözés során nyert szövetrészlet illetve friss citológiai kenet) vizsgálata, melynek során megállapításra kerül, hogy az adott daganatot felépítő sejtek hány százaléka hordozza ezt a receptort (egyezményesen 10%-os pozitivitás felett tartjuk indokoltnak a kezelést).

Az EGFR kezelés gyakori mellékhatásai: fertőzések, étvágytalanság, szem irritáció, nehézlégzés, köhögés, hasmenés, hányás, hányinger, szájnyálkahártya-gyulladás, hasi fájdalom, bőrkiütés, viszketés, bőrszárazság, fáradtság.

Kérdezze kezelőorvosát az EGFR-gátló kezelés lehetőségeiről!

A kezelés kiválasztása

Annak, aki nem olyan régen tudta meg, hogy tüdőrákja van, nehéz lehet elfogadni a hírt és mindemellett dönteni arról hogy melyik kezelést válassza. A kezelőorvos illetve az egészségügyi szakember ezt megbeszéli a beteggel, és kielégítően elmagyarázza, melyik kezelés/kezelések a legjobb a tüdőrák jelenlegi stádiumában és típusában.

Néhány szempont, amit figyelembe kell venni, mielőtt a kezelésről döntünk:

• Milyen típusú és stádiumú a rák?
• Milyen a daganat várható kimenetele?
• A kezelés előnyei és a mellékhatások mérlegelése
• Segít-e a kezelés csökkenteni a fájdalmat és javítani az életminőséget?
• Az adott kezelés célja a tumor méret csökkentése, a tünetek kezelése vagy a fájdalom csökkentése?

Hasznos lehet, ha nincs egyedül, amikor az orvos elmagyarázza a kezelési lehetőségeket vagy, ha jegyzetel a beszélgetés alatt. Ez segít abban, hogy világosan megértse az elmondottakat, mielőtt egy adott kezelés mellett döntene. Kezelőorvosa részletesen beszél a kezelési lehetőségekről így Ön elegendő mennyiségű információt kap ahhoz, hogy jól tájékozott legyen és megfelelő döntést tudjon hozni a kezelésével kapcsolatban

Dohányzás

Miután a tüdőrákok túlnyomó többségét bizonyíthatóan a dohányzás okozza, hangsúlyozni kell, hogy lényegében e rákfajta előzhető meg a legbiztosabban. A legjobb nem elkezdeni dohányozni, s ha mégis így alakult volna, minél hamarabb le kell szokni róla.

A cigarettafüstben több mint 1200 vegyület található, melyek közül számos karcinogén (rákkeltő). A legfontosabb összetevők:

• Nikotin: addiktív szer, növeli a vérnyomást, szűkíti az artériákat és az ereket és károsítja a szívet. Emiatt idővel lelassul a vérkeringés, kevesebb oxigén jut a végtagokba
• Szénmonoxid: Gáz, mely kiszorítja az oxigént a vérből. Idővel tüdőtágulat alakul ki, mely tovább rontja a szervezet oxigenizációját.
• Kátrány: A dohánykátrányban lévő anyagok között megtalálhatók a többgyűrűs aromás szénhidrogének, aromás aminosavak és a szervetlen összetevők.
• Fenolok. Ezek a vegyi anyagok károsítják a légutak hámját. Idővel a szervezet elveszti azon képességét, hogy „kisöpörje” a nyákot és más részecskéket a tüdőből és a légutakból.
• Apró részecskék: Ezek irritálják a garatot és a tüdőt. Idővel idült hörgőgyulladás, ehhez társuló „dohányos köhögés” alakul ki, és a tüdő károsodásával párhuzamosan több nyák termelődik.

A dohányzás által okozott legfontosabb betegségek:

• Daganatok
• Cukorbetegség
• Rossz vérkeringés
• Fertőzések
• Idült hörgőgyulladás
• Tüdőtágulat
• Öregedés
• Halláskárosodás

További információ: http://www.tudorak.hu/

Szakmai partnerünk az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet.

http://www.koranyi.hu/

Tüdőrák
3.25 | 4 szavazat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

CLOSE
CLOSE