Májrák

Mi a máj szerepe a szervezetben?

A máj az emberi test legnagyobb szerve, amely a jobb bordaív alatt helyezkedik el, és egyik lebenye baloldalra is átnyúlik ( ld. ábra) Ha a máj valamilyen okból megnagyobbodik, alsó széle mély lélegzetvételkor tapinthatóvá válik a jobb bordaív alatt.

A máj számos fontos élettani funkcióért felelős. Epét termel, amely nemcsak az emésztéshez, hanem például a vitaminok megfelelő felszívódásához is szükséges. Számos életfontosságú fehérje a májban termelődik, ilyenek például a véralvadási faktorok vagy a hormonokat szállító fehérjék.

A máj részt vesz a szervezet szénhidrátés zsíranyagcseréjében is. Működése védi a szervezetet, mivel fontos méregtelenítő funkciókat is ellát. Sok gyógyszer például a májban alakul át vagy bomlik le.

Mi a májrák?

A májrák egy rosszindulatú daganatféleség, amely a májszövetből kiindulva kontrollálatlan növekedést és terjedést mutathat. Az elsődleges májrák magukból a daganatosan átalakult májsejtekből indul ki. A máj állományában ritkán előfordulhat az epeutak rákja vagy a vérerekből kiinduló daganat is. Az elsődleges májráknál harmincszor gyakoribbak a máj áttétes daganatai, amikor valamilyen más szerv daganatos betegsége terjed rá a májra, és annak állományában gócokat képez.

Mennyire gyakori a májrák?

A máj elsődleges rosszindulatú daganata az ötödik leggyakoribb daganatos megbetegedés világszerte. Évente 500 000 – egymillió ember betegszik meg májrákban, a legtöbben a fejlődő országokban, Afrikában és Ázsiában. Magyarországon évente 600-900 új májsejt rákos megbetegedéssel számolhatunk. A betegség előfordulási gyakorisága azonban Európában is folyamatosan nő. Férfiaknál a májrák általában háromszor gyakoribb, mint nőknél.

Mi okozza a májrákot?

Az elsődleges májrákok 80 %-a előzetesen fennálló májzsugor (orvosi nevén cirrhosis) talaján alakul ki. A májzsugor hátterében általában a máj vírus okozta krónikus megbetegedése- az ún. B- és C- típusú májgyulladás (hepatitis) – áll. A krónikus alkoholizmus szintén májzsugort okozhat, így elősegíti a májrák kifejlődését. A trópusi országokra jellemző ok az élelmiszerek fertőződése egy penészgombaféleséggel – aflatoxinnal-, amely májdaganat kialakulását idézi elő. Egyes ritka anyagcserebetegségek – például a szervezetben levő vas krónikus raktározási zavara – szintén hajlamosíthatnak a májrák kialakulására.

Hogyan jön létre a májrák?

Pontosan nem tudjuk, hogy a fenti betegségek fennállása esetén mi indítja el a májban a daganatos átalakulást. Feltételezhető, hogy a krónikus gyulladás vagy alkoholos ártalom hatására elpusztul a májsejtek egy része, amelyeket a szervezet pótolni igyekszik. A májsejtek újraképzése során létrejöhetnek olyanok is, amelyeknek a növekedése nem kontrollálható, és osztódás folytán egyre tovább szaporodnak, végül pedig daganatot képeznek.

Milyen tünetei vannak a májráknak?

A májban egy korai stádiumú daganatos góc képződése nem okoz azonnal tüneteket. A betegség hosszú ideig „néma” maradhat. Előfordul, hogy csupán véletlenül ismerik fel, például egy hasi ultrahang vizsgálatot követően. Az előrehaladottabb májrák tünetei sem egyértelműen jellemzők a daganatra, hiszen az egyéb hajlamosító májbetegségek (krónikus májgyulladás vagy májzsugor) is okozhatnak hasonló panaszokat.

Májrákra utalhatnak a következő tünetek:

  • Hasi fájdalom, feszítő érzés jobb oldalt, a felső hasfél területén
  • Sárgaság megjelenése először a szemfehérjén, majd az egész testen
  • Lábdagadás, hasi folyadékgyülem
  • Általános panaszok: étvágytalanság, jelentős fogyás, hőemelkedés, éjjeli izzadás

Hogyan lehet a májrákot kórismézni?

Az orvos először részletesen kikérdezi a beteg kórelőzményét, hiszen a régóta ennálló vírusos májgyulladás vagy a fokozott alkoholfogyasztás már felvetheti májrák gyanúját.

Ezt követően a fizikális vizsgálat során áttapintja a hasat, megállapítja, van-e
májnagyobbodás vagy vizenyő a hasüregben. A bőr megtekintése és a szem vizsgálata alapján az orvos sárgaságot fedezhet fel.

A hasi ultrahang vizsgálat támpontot ad annak megállapításához, hogy található-e daganatgyanús góc a májban. A gócok pontos feltérképezéséhez és a jó- vagy rosszindulatúság meghatározásához általában szükséges a kontrasztanyaggal végzett komputertomográfiás vizsgálat vagy a mágneses rezonanciavizsgálat is. Mindezek a vizsgálatok teljesen fájdalommentesek.

Ha a képalkotó vizsgálatok nem adnak egyértelmű információt a betegség jellegéről, szükség lehet rá, hogy a máj állományából egy kis beavatkozás során szövetmintát vegyenek, amelynek szövettani vizsgálata tisztázza a kérdést. A mintavétel történhet úgy, hogy ultrahang- kontroll mellett egy igen vékony tűt vezetnek a máj állományába és ezen át nyerik a szükséges anyagot, vagy szükség esetén egy vastagabb zövethengert távolítanak el a májból, vastag tűn keresztül.

Ha a góc nincs kívülről jól megközelíthető helyen, minimális megterheléssel járó, hastükrözéses műtét laparoszkópia) elvégzése is szóba jöhet. A laboratóriumi vérvizsgálat megmutatja, hogy a májfunkciók rendben vannak-e, ami nagyon fontos a későbbi kezelés megtervezéséhez. A rosszindulatú májdaganatok egy része jellegzetes fehérjét termel, amelyet alfa- fötoproteinnek neveznek. A fehérje megszaporodása a vérben jelezheti a daganat fennállását.

Hogyan szokták kezelni a májrákot?

A terápia mindig ahhoz igazodik, mennyire kiterjedt a daganat, és a májműködés milyen mértékben károsodott. E tényezőktől függően szóba jöhet a sebészi beavatkozás és a daganat eltávolítása, a májátültetés, a daganatos gócok elpusztítása etanol injekcióval, hővel vagy fagyasztással, a májdaganatot tápláló verőér lezárása vagy daganatellenes szerek juttatása az érbe (a kettőt együtt is alkalmazzák), illetve a daganat tápláló ereinek képződését megakadályozó új gyógyszer alkalmazása. Jelenleg számos reménykeltő terápiával folynak klinikai vizsgálatok, és ezekben a tanulmányokban is lehetséges az önkéntes részvétel.

Milyen műtéti eljárások léteznek?

A máj rosszindulatú daganata akkor gyógyítható meg véglegesen, ha korai stádiumban ismerték fel, mielőtt továbbterjedhetett volna a máj állományában, vagy ráterjedhetett volna a környéki nyirokcsomókra illetve más szervekre. Fontos a beteg jó általános állapota, és az, hogy a májműködése is normális legyen. Csak ebben az esetben lehetséges a sebészi beavatkozás, amelynek során eltávolítják a daganatos gócot a körülvevő májszövettel együtt, vagy akár az egész májlebenyt is, amelyben a daganat található. A megmaradt, egészséges májszövet pótolni tudja a kiesett részek működését.

Ilyen műtét azonban sajnos csak a májrákos betegek 10 %-ánál végezhető el. Májátültetés szintén csak igen kevés betegnél történik. A májátültetés során a sebész
teljes egészében eltávolítja a beteg májat, és azt egy egészséges donor májjal helyettesíti. Ennek a beavatkozásnak is feltétele, hogy a daganat ne terjedjen túl a máj állományán, illetve a megfelelő donor máj megtalálása, amelyre esetenként hosszú időt vesz igénybe.

Hogyan lehet kezelni a nem operálható daganatos gócokat?

Gyakran előfordul, hogy még a kevéssé kiterjedt májdaganat sem operálható, mert a májszövet már olyan mértékben károsodott a májzsugor miatt, vagy a májműködés annyira elégtelen, hogy a műtét igen nagy kockázattal járna. Számos olyan kezelési mód létezik, amely ugyan nem gyógyítja meg véglegesen a betegséget, de jobb életminőséget, tünetmentességet és hosszabb túlélést biztosit.

A lokalizált gócban levő daganatsejtek elpusztíthatók azáltal, ha az orvos a bőrön keresztül közvetlenül 95 %-os alkoholt fecskendez a daganatba egy vékony tű segítségével. A daganat pontos helyét ilyenkor valamilyen képalkotó eljárással- pl. ultrahanggal- határozzák meg. Elsősorban a máj felszínéhez közel eső, 3-5 cm-es daganatok kezelhetők eredményesen ezzel a módszerrel, amelyek a külső beavatkozás számára jól elérhetőek. Hasonló eljárás az is, ha kívülről egy kis rádiófrekvenciás elektródát vezetnek a daganatba, amely ott helyben hőt termel, és ezáltal pusztítja el a rákos sejteket. Lehetséges a daganatos góc megfagyasztása is egy szondán keresztül. Kisebb daganat esetén ezek az eljárások helyi érzéstelenítésben végezhetők, de előfordulhat, hogy általános érzéstelenítésre van szükség.

A májat tápláló verőérbe daganatellenes gyógyszereket lehet juttatni egy katéteren keresztül, amelyek így csupán a májban levő daganatsejteket érik el, a szervezet egészét megkímélik. A módszer egy másik változatát kemoembolizációnak nevezik. A kemoembolizáció során először daganatgátló gyógyszert juttatnak a verőérbe katéteren át, majd valamilyen anyaggal (pl. olajos kontrasztanyaggal vagy műanyag részecskékkel) el is zárják az eret. A gyógyszer így lassabban távozik el a lezárt érterületről, hosszabb ideig helyben marad és tartós hatást fejt ki, emellett pedig a daganat vérellátása is károsodik.

Van-e hatásos gyógyszeres kezelés?

A hagyományos daganatgátló gyógyszerek (citosztatikumok) szisztémás alkalmazásától, amely az egész szervezetet érinti, és általában intravénás adagolással történik, a tapasztalatok szerint nem várható jelentős eredmény.

A sejten kívüli és belüli jelátvivő folyamatok mind részletesebb megismerése új lehetőségeket nyitott a daganatterápiában. Így lehetőség nyílt arra, hogy olyan gyógyszereket fejlesszenek ki, melyek célzottan a tumor kialakulásában szerepet játszó mechanizmusokra hatnak megkímélve az egészséges szöveteket. Nemrégiben jelent a daganatellenes gyógyszerek egy új típusa, amely egyszerre gátolja meg célzottan a tumorsejtek osztódását, valamint a daganatot tápláló erek kialakulását és növekedését. A daganatsejtek megfelelő vér- és oxigénellátás hiányában nem képesek a növekedésre, és előbb- utóbb elpusztulnak. Ezen célzott támadáspontú gyógyszereket- szemben a citosztatikumokkal- nem injekció vagy infúzió formájában, hanem szájon keresztül adagolják, és tartósan kell szedni őket. A gyógyszercsoport egyik tagját nemrégiben törzskönyvezték a májrák kezelésére.

Honnan tudhatom , hogy a megfelelő kezelést kapom-e?

Az Ön terápiájáról nem egyetlen ember dönt, hanem olyan szakemberek csoportja, akik régóta foglalkoznak daganatos betegek kezelésével, és jól ismerik az Ön betegségének jellemzőit. A csoportban általában részt vesz a gyógyszeres kezelésben jártas klinikai onkológus, hepatológus, sebész és sugárterápiás szakember is. Közösen megbeszélik az Ön esetét, és javaslatot tesznek az Ön betegségére legmegfelelőbbnek tartott kezelési tervre. Az is lehetséges, hogy kezelőorvosa felajánlja az Ön számára a részvételt olyan klinikai vizsgálatban, amely a májrák újabb kezelési módszereit tanulmányozza és a hagyományos terápiás lehetőségekkel összehasonlítva.

Mit tegyek, ha vannak még kérdéseim?

Ha a kórismézés során meghatározták, hogy Ön milyen típusú májdaganatban szenved, kezelőorvosa részletesen megbeszéli majd Önnel a betegség várható lefolyását, és azt is, hogy milyen terápiás lehetőségek adódnak. Hasznos lehet, ha a kérdéseiből előre összeállít egy listát, amit az orvossal vagy a kezelésében részt vevő nővérrel megbeszélhet. Jó, ha közeli hozzátartozója is elkíséri erre a beszélgetésre, hiszen kettőjüknek több olyan dolog juthat eszébe, amelyről tájékoztatást szeretnének.

A betegségről további információt kaphat az ingyenesen hívható 06 80-505-675 telefonon.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

CLOSE
CLOSE