– Diagnózis
– Prognózis
– Sebészeti megoldás
– Kemoterápia
– Új megközelítések
– A megfelelő fekvőbeteg gyógyintézet

Petefészekrák

Világszerte közel 200.000 nő (ebből kb. 60 $ (60 $ (60 $ (60.000 Eur)))ópában és 20.000 az Egyesült Államokban) betegszik meg évente rosszindulatú petefészek daganatban, másnéven petefészekrákban (orvosi szakkifejezéssel: ovarium carcinomában), amely nőknél a 6. helyen áll a leggyakoribb rosszindulatú elváltozások között. A petefészekrákos nők közel 75%-a hal meg évente ebben a betegségben. Figyelembe véve az érintettek számát a nőgyógyászati daganatok közül a petefészekrák a leggyakoribb halálok. Az idősebb nőknél gyakoribb a betegség kialakulása, mint a fiatalabbaknál; az átlagos életkor kb. 60 év. Az esetek túlnyomó többségében a betegséget kiváltó okok ismeretlenek. Az esetek kb. 5 -10 %-ában a petefészekrák kialakulása familiáris eredetű, és genetikai változásokra vezethető vissza (az ún. BRCA gén mutációira).

Diagnózis

Kezdetben a petefészekrák nem okoz panaszokat; korai szakaszban ezért általában csak véletlenül diagnosztizálják. Jelenleg nem áll rendelkezésre megbízható módszer az ovarium carcinoma korai felismerésére. Ezért a betegség nagyon gyakran már kiterjedt a diagnózis időpontjában. A petefészekrák a környező szövetekre ráterjedve károsíthatja azokat. Továbbá áttéteket (metasztázisokat) adhat: különösen a hasüregbe és a nyirokcsomókba szóródva ott új daganatokat képez. A petefészekrák leggyakrabban a hashártyát (peritoneumot) és a beleket támadja meg. A daganatsejtek azonban a nyirokrendszer és a véráram útján a test távoli részeibe is szóródhatnak. Petefészekrák gyanúja esetén az orvos először a kórelőzményekről kérdezi ki a beteget.

Ezt követően a kórisme (diagnózis) felállítása céljából egy nőgyógyászati vizsgálatra kerül sor, amely kiterjed a petefészkek és a hasüreg ultrahang vizsgálatára is. Meghatározásra kerül a vérből egy daganatjelző anyag, az ún. CA125 tumor marker. A magas tumor marker szint nem biztos jele a ráknak, mivel nemcsak rosszindulatú folyamatok esetében emelkedhet meg. Egyedi esetekben további képalkotó eljárások, pl. komputer tomográfia (CT) vagy mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) is szóba jönnek a diagnózis további pontosítására. A petefészekrák teljes bizonyosságal azonban csak sebészeti úton (laparatomiával) és mikroszkópos vizsgálat céljára történő szövetminta vétellel (biopsziával) állapítható meg.

Prognózis

A betegség lefolyása elsősorban attól függ, hogy milyen szakaszban ismerték fel. A korai, I. stádiumban a betegek több mint 80 %-a gyógyítható. Előrehaladott stádiumokban a gyógyulási esélyek akkor a legjobbak, ha valamennyi látható daganatot sikerült sebészeti úton eltávolítani. Előrehaladott stádiumokban sok betegnél tapasztalható visszaesés (kiújulás, relapszus), a betegség kiújulása (ún. rekurrens daganat), a kezdeti terápiás sikerek ellenére. A daganat újra növekedi kezd és ezért ismételten kezelni kell. A további kezelést több tényező befolyásolja, például, hogy milyen régen történt az előző kezelés és hogy a daganatot ez milyen mértékben csökkentette.

Sebészeti megoldás

A petefészekrák terápiájának első lépése a daganatos szövet lehető legteljesebb sebészeti eltávolítása. A további kilátások annál jobbak, minél kevesebb a maradék (reziduális) daganat. A szokásos sebészeti eljárás során eltávolításra kerül a méh (hiszterektómia), petefészkek és a petevezetékek (szalpingooforektómia és adnektómia), továbbá a hashártyaredő, másnéven cseplesz (omentektómia) és a nyirokcsomók (limfadenektómia). Ezekben vizsgálják a daganatos sejtek előfordulását is, amely meghatározó a további kezelés szempontjából. Nemritkán egyes, a daganat által megtámadott bélszakaszokat is eltávolítanak. A műtétet követően csaknem minden esetben szükség van gyógyszeres kezelésre (kemoterápiára).

Kemoterápia

A kemoterápia célja a szervezetben maradt valamennyi daganatsejt elpusztítása. A kemoterápiát egy meghatározott ideig, általában kb. 5 hónapon át alkalmazzák. A kezelés ciklusokban történik, azaz a kezelési időszakokat mindig hosszú regenerációs szakaszok választják el egymástól. Jelenleg két gyógyszer, egy platina származék (karboplatin) és egy taxán (paklitaxel) kombinációja tekinthető a sebészeti megoldást követő standard terápiának (elsővonalbeli kemoterápia). Bár sok beteg daganatmentessé válik a műtét és a kemoterápia után, a veszély ezzel még nem múlik el. Sok betegnél következik be visszaesés (relapszus), a daganat kiújulása. A relapszusig eltelt időtől függően újabb műtét vagy kemoterápia válik szükségessé. Hogy az adott esetben melyik beavatkozást választják, az több tényezőtől függ: Mely panaszokat kellene leginkább megszüntetni?

Hogyan viselte a beteg az első kezelést? Hogyan reagált a kezelésre? Milyen hosszú idő telt el az első kezelés befejezése és a visszaesés között?
Ha ezeket a kérdéseket sikerül megválaszolni, sor kerülhet a beteggel való egyeztetésre, hogy a javallat egy újabb sebészeti beavatkozás és azt követő kemoterápia, vagy önmagában alkalmazott kemoterápia legyen-e. A gyógyszerek megválasztása is a fentiektől függ.

Az elmúlt évek során a klinikai vizsgálatokban megpróbáltak javítani azon a helyzeten, hogy bár az elsődleges terápia (műtét és kemoterápia) befejezése után sok beteg klinikailag és a képalkotó eljárásokkal vizsgálva tumormentessé válik, többségüknél ennek ellenére kiújul a daganat. Így például a kemoterápia meghosszabbításával vagy kettőnél több gyógyszerrel történő kiegészítő kezeléssel próbálkoztak. Sajnálatos módon az eddig rendelkezésre álló adatok alapján ezek nem vezettek a hatékonyság növekedéséhez.

Új megközelítések

Alapvetően új terápiás megközelítést jelent a sikeres elsődleges kezelést követő vakcináció, a relapszus kivédésére. A jelenleg klinikai fejlesztés alatt álló abagovomab vakcinát alkalmazva az immunrendszer képessé válik arra, hogy felismerje és megtámadja azokat a daganatsejteket, amelyek felszínén a petefészekrákra jellemző CA 125 fehérje megjelenik. Így reménykedhetünk, hogy az immunrendszer meg fog birkózni a maradék daganatsejtekkel, és ezáltal kivédi a betegség kiújulását. A vakcinával szerzett első tapasztalatok biztatóak arra nézve, hogy a vakcináció képes lesz elodázni a betegség kiújulását.

A megfelelő fekvőbeteg gyógyintézet

Különösen fontos, hogy a betegeket olyan onkológiai centrumban, klinikán vagy kórházban kezeljék, ahol a daganatos betegség kezelésében megfelelő tapasztalattal rendelkeznek. Ezek a helyek vesznek részt a klinikai vizsgálatokban is. Egy tapasztalt orvos képes megítélni a műtét során, hogy az adott esetben milyen sebészeti és egyéb beavatkozások szükségesek a továbbiakban.

Kategóriák: Egyéb

Kapcsolódó bejegyzések

Egyéb

Kérjük, segítsen irányított véradással!

Petefészek daganatos, műtétre váró betegtársunknak vérre van szüksége. Kérjük, aki teheti, segítsen irányított véradással! 72 órán belül lenne jó!  Aki vállalkozik a véradásra, írjon nekünk az info@rakliga.hu vagy a domonkos.buza@gmail.com e-mail címre a részletekért. Előre is Olvass tovább...

Egyéb

Elhervadt virágok – meghívó Brjeska Dóri könyvének bemutatójára

Október 8-a a palliatív és hospice ellátás világnapja volt, ennek alkalmából jelent meg Brjeska Dóra Elhervadt virágok című könyve. “Az élet végéről az én szememmel, aki láttam milyen, és rákbetegként nekem is számításba kell vennem, Olvass tovább...

Egyéb

2022. áprilisi programajánló

  Agydaganatos betegek klubja Covid információk és új sebészeti eljárások Előadó: Prof. dr. Nyáry István Időpont: április 1. (péntek) 14 óra Belépési kód: meet.google.com/wrh-haop-awn Jelentkezés: Strommer Szilvia, 06-20-565-5589, lelkisegely@rakliga.hu Wortmann Éva, 06-30-951-6517, wortmanneva7@gmail.com       Olvass tovább...