(A)mit tehetünk, (a)mit tehetek a rák ellen

A Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) ajánlása szerint a fenti szlogen jegyében tartotta Rákellenes Világnap rendezvényét a Magyar Rákellenes Liga.

Dr. Demeter Jolán, a Magyar Rákellenes Liga elnöke megnyitója után, a rendezvény első részében prof. dr. Simon Tamás emeritus professzor és dr. Bittner Nóra onkológus főorvos arról beszélt, hogy mit tehet egy orvos a rák ellen, dr. Demeter Jolán és Virág Judit, az MRL Miskolci Alapszervezet és Segítő Szolgálat vezetője a civil szervezet szerepéről beszélt, Zilahi Istvánné önkéntes pedig a beteg szempontjait mondta el.

Az előadások után kerekasztal megbeszélés folyt Csordásné dr. Juhász Judit, az MRL általános elnökhelyettese vezetésével.

Dr. Lövey József onkológus főorvos az onkológiai minőségbiztosításról beszélt. A kapacitás szűkös, ezért az ellátást koncentrálják azért, hogy az infrastruktúra egy helyen elérhető legyen. Az Országos Onkológiai Intézet mellett négy regionális központban – Debrecen, Szeged, Pécs, Szombathely – valamint 30-40 megyei kórház onkológiai osztályán történik a daganatos betegek ellátása. Az a lényeg, hogy a betegeket ott lássák el, ahol kell és a gyógyítás rengeteg résztvevőjéhez akkor jusson el a beteg, amikor erre szüksége van. Ez csak akkor lehetséges, ha megvannak erre a megfelelő utak, többek között a protokollok.

Dr. Cornides Ágnes Pest megye és Budapest szűrési koordinátora szerint ott, ahol  a szervezett szűréseket következetesen végigviszik, bizonyítottan csökken a halálozás. A többi szűrést az egyén beszélje meg a háziorvosával. Szervezett szűrés a méhnyakszűrés, amelyre 25-65 éves kor között háromévente kapnak behívót a hölgyek, valamint a mellrákszűrés, amelyre 45-65 év között kétévente küldenek meghívót. Vastagbélszűrés jelenleg négy megyében folyik, 2017-től országosan is bevezetik. A hölgyek szűrési hajlandósága 60%-os a mellrákszűrésnél, 30%os a méhnyakrákszűrésnél. Ez társadalmi probléma. A részvételt hiedelmek is akadályozzák, ezeket továbbra is oszlani kell. A személyes kapcsolatok ideje jött el, mindenki felelős a saját környezetéért, a saját környezetében élő emberekért, azért, hogy elmenjenek a szűrésekre.

Dr. Bittner Nóra onkológus főorvos arról beszélt, hogy a szűrővizsgálatok általában nem kellemesek, de ebből tudhatunk meg bármilyen elváltozást. A WHO ajánlása szerint a szűréseknek lehetőleg olyanoknak kell lennie, amelyek nem fájnak és nem igényelnek a beteg testébe való behatolást. 2017-től várhatóan bevezetik a vastag- és végbélszűrést, amely olyan fajta székletvizsgálattal történik, amelyből már a polipokat is ki lehetne mutatni. A kommunikáció szerepe nagyon fontos, a háziorvosok és asszisztensek a saját területükön hívják be a betegeket és a behívás egy kis településen utcák szerint is történhet, így csoportosan el tudnak menni a szűrővizsgálatra.

Rozványi Balázs, az MRL gazdasági elnökhelyettese, érintett elmondta, hogy 35 éve heredaganatot diagnosztizáltak nála. 35 évvel ezelőtt más volt az orvos-beteg kapcsolat, más a kommunikáció. Az akkori eljárásnak megfelelően nem sok mindent közöltek vele, a műtéteket jól viselte, a kemoterápiás kezelésen jutott túl nehezen. Amikor a Ligába került, már gyógyult beteg volt. Úgy érzi, nagyon sokat kapott azoktól az emberektől, akikkel a Ligában találkozott, az itt eltöltött évek sokmindent helyreraktak benne betegségével kapcsolatosan.

Kreicsi Mária az MRL Salgótarján Alapszervezet elnöke, érintett, nagyon fontosnak tartja a prevenciót. Úgy gondolja, hogy eredményesebb, olcsóbb, fájdalommentesebb megelőzni a bajt. Fontosnak tartja a jó kapcsolatot a médiával, a kormányhivatallal, önkormányzattal. Külön hangsúlyt fektetnek az egészséges életmódra nevelésre, a szűrésekre való figyelemfelhívásra, a fiatalok képzésére, az önvizsgálat tanítására, mert egyre több fiatalt is érint ez a betegség. Mindenki felelős önmagáért, a fiatalok is és a 65 év fölöttiek is.

Gál Annamária, az MRL Debreceni Segítő Szolgálat vezetője a személyes kapcsolatok erejében hisz. Amikor átvette a Segítő Szolgálat vezetését, minden újra kellett építenie. Elmondhatja, hogy az ÁNTSZ-szel, háziorvosokkal, onkológiai intézettel, a médiával és még a parókakészítővel is jó kapcsolatot sikerült kialakítania és együttműködnie.

Virág Judit, az MRL Miskolci Alapszervezet és Segítő Szolgálat vezetője a lelki segítségnyújtás lehetőségeiről beszélt. Miskolcon a Simonton módszerrel segítik a betegeket, onkopszichológus foglalkozik velük. Az összejöveteleken gyógyult betegek is részt vesznek, nem hagyják őket magukra..

Zilahi Istvánné önkéntes, érintett szerint a jó orvos-beteg kapcsolat nagyon sokat segít a gyógyulásban. Neki nagyon jó tapasztalatai vannak az orvosával. Fontos az is, hogy egészségesen éljünk.

A kerekasztal megbeszélés után Balassa Gabriella, az Én és a rák alkotói pályázat megálmodója kihirdette a pályázat eredményét.  Gratulálunk a résztvevőknek és a nyerteseknek!

http://rakliga.hu/2016/en-es-a-rak-palyazat-eredmenyhirdetes/

 

Az eredményhirdetés után dr. Demeter Jolán egy emléklappal köszöntötte a Liga azon tagjait, akik már több, mint 20 éve túlélték a rákot.

DSCN0173

A rendezvény zárásaként dr. Demeter Jolán, a Magyar Rákellenes Liga elnöke meghirdette “Az év onkológusa – az én orvosom 2016” pályázatot.

http://rakliga.hu/2016/az-ev-onkologusa-az-en-orvosom-palyazat/

 

Kapcsolódó bejegyzések

Egyéb

MRL etikai kódexe

Magyar Rákellenes Liga etikai kódexe

Egyéb

Testi-lelki feltöltődés a Tarjáni Gyermektáborban

Az időjárás is kedvezett a szabadtéri programoknak, hetvenegyen vettek részt a rendezvényen