Dohányzásellenes Világnap – 2006. május 31.

Az elmúlt évtizedben Magyarországon is „téma” lett a dohányzás. A világ egyéb tájain – főként Észak-Amerikában, Nagy-Britanniában, a skandináv országokban, Ausztráliában – már a XX. század második felében „evidenciává” – a széles nagyközönség számára ismert és elfogadott ténnyé – váltak a dohányzás következményeire vonatkozó kutatások eredményei.

Köztudott lett, hogy a cigaretta tüdőrákot, szívinfarktust és szélütést vagy éppen érszűkületet okoz. A gyermeket tervező és váró vagy a már megszületett gyermeket nevelő családok megismerték a dohányzás kedvezőtlen hatását a magzat vagy a csecsemő fejlődésére. Mindezek hatására ezekben az országokban jelentősen csökkent a cigarettafogyasztás – az Egyesült Államokban például az 1950-es évek óta kevesebb, mint a felére.

Ez a tendencia az elmúlt évtizedben egyre nagyobb területeken, a dohányosok egyre szélesebb körében érvényesült, veszélyeztetve most már azokat az új piacokat is, – Közép- és Kelet-Európát, a harmadik világ országait – amerre a dohányipar profitját féltve terjeszkedett.

A fogyasztás fenntartásának új módszere (de mondhatjuk úgy is, hogy „trükkje”) volt olyan termékek, cigarettafajták bevezetése, propagálása, amelyekről a dohányipar az állította, hogy nem, vagy a „hagyományos” cigarettáknál jóval kevésbé okoznak egészségi ártalmat. A dohányipar által fenntartott kutatóintézetekben, az általuk alkalmazott kutatók azt mutatták ki, hogy ezeknek a „könnyű”, „enyhe” és más félrevezető elnevezéssel forgalmazott cigarettáknak a füstje sokkal kevesebb károsító anyagot – nikotint, kátrányt, szénmonoxidot – tartalmaz, mint a hagyományosoké.

Független kutatók azonban nem tudták megerősíteni ezeket az eredményeket. Kiderült, hogy a dohányosok másképpen szívják a cigarettát, mint azok a „szívógépek”, amelyekkel a méréseket végezték és a valóságban, a mindennapi élet körülményei között a kétféle termék káros anyag kibocsátása között alig van különbség. A dohányipar másik „trükkje”, hogy a dohányba olyan adalékanyagokat kevernek (pl. ammóniát), ami elősegíti a füstből a nikotin felszívódását – így ejtve a nikotinfüggőség csapdájába a gyanútlan áldozatokat. A dohányipar semmitől sem fél jobban, mint fogyasztóinak elvesztésétől, profitjának csökkenésétől.

Ezek a termékek azoknak az embereknek a félrevezetésére, becsapására szolgál, akik vigyázni szeretnének az egészségükre és ezért a dohányzás abbahagyását fontolgatják. Ezeknek a készítményeknek az a félrevezető üzenete, hogy az egészség védelme érdekében nem kell lemondani a cigarettáról, van ártalmatlan cigaretta is. Az igazság az, hogy csak az a cigaretta ártalmatlan, amelyikre nem gyújtanak rá.

Dohányzó emberek környezetében élő nemdohányosok egészségi állapotának, a közöttük előforduló betegségeknek a megfigyelése azt bizonyította, hogy mások dohányfüstjének beszívása is okozhat egészségkárosodást – kezdve a szem kötőhártyájának az izgatásától egészen a legsúlyosabb betegségekig. A környezeti dohányfüst belélegzése főleg a gyerekek számára ártalmas. Dohányzó szülők gyermekein sokkal gyakrabban fordulnak elő a légutak fertőzéses-gyulladásos betegségei, kezdve a középfülgyulladástól egészen a tüdőgyulladásig. A dohányfüstös környezetben felnövő gyerekek tüdeje kortársai átlagához képest elmarad a fejlődésben, rosszabb lesz a légzési teljesítménye. A rettegett hirtelen-váratlan bölcsőhalál is kétszer-háromszor gyakoribb, ha egyik vagy mindkét szülő dohányzik. Azt is bizonyították, hogy a dohányossal együtt élő nemdohányzó házastárs gyakrabban betegszik meg tüdőrákban.

A dohányipar képviselői, akik korábban körömszakadtáig tagadták, ma már kénytelen-kelletlen elismerik a dohányzás egészségkárosító hatását, de továbbra is részben kétségbe vonják, részben igyekeznek elbagatellizálni a környezeti dohányfüst ártalmasságát. Hivatkoznak olyan vizsgálatokra, amelyek – a tanulmányok többségével ellentétben – nem találtak különbséget a környezeti dohányfüst hatásának kitett és attól mentes személyek egészségkárosodása között. Kiderült azonban, hogy ezeknek a „tudományos” közleményeknek a szerzőit a dohányipar pénzelte – nyilvánvalóan azért, hogy számukra előnyös eredményeket mutassanak ki.

A törvényhozók egyre több országban ismerték fel, hogy az állam feladata megvédeni az emberek egészségét a környezeti dohányfüst hatásától és olyan szabályokat hoztak, amelyek minden munkahelyen biztosítják a dohányfüstmentes környezetet. Ezekkel az intézkedésekkel az emberek túlnyomó többsége – közöttük sok dohányos is – egyetért. Hasonló eredményt mutattak azok a magyar közvéleménykutatások is, amelyek az egészségügyi intézmények és az iskolák dohányzásmentességéről kérdezték meg az embereket.

Jelentős előrelépést hozott ezen a téren a nemdohányzókat védő törvény és a munkavédelmi törvény elmúlt év végén történt módosítása. A gyermekegészségügyi intézmények és az óvodák ma már teljesen dohányzásmentesek – ez előre vetíti ennek a korlátozásnak a kiterjesztését a többi egészségügyi és oktatási intézményre is. Több egészségügyi intézmény vezetése és munkatársai – csatlakozva az Európai Füstmentes Kórházak mozgalomhoz – aktív programokkal támogatják, hogy dohányzó dolgozóik közül mind többen tegyék le a cigarettát és példamutatással, meggyőzéssel erre buzdítják a betegeket is. Minden más munkahelyen is lehetőség van arra, hogy a menedzsment és az alkalmazottak egyetértésével dohányzásmentessé tegyék az intézményt – tehát ne legyen dohányzásra kijelölt hely se. Ezek a kezdeményezések egyengetik az útját annak, hogy hasonlóan egyre több európai országhoz Magyarország minden munkahelyének levegőjéből is teljesen eltűnjön cigarettafüst.

MEGHÍVÓ

Az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI)
közösen a Szövetség a Dohányzás Visszaszorításáért (SZDV)és a
Magyar Dohányzásellenes Koalíció (MDK)
civil szervezetekkel

a 2006. évi „Dohányzásmentes Világnap” alkalmából

2006. május 31-én 11 órakor

a dohányzásról leszokást segítő intézményrendszer munkatársai részére

TOVÁBBKÉPZÉST ÉS KONFERENCIÁT

tart, amelyre munkatársaival együtt szeretettel meghívjuk

Helyszín:
Országos Tisztifőorvosi Hivatal – Budapest, IX., Gyáli út 2-6.
Fodor József terem

PROGRAM

1. Megnyitó – Dr. Gábor Edina főigazgató, OEFI
2. „A dohányzás minden formája öl” – a WHO jelmondata a 2006. évi „Dohányzásmentes Világnapra – Dr. Szilágyi Tibor, MDK
3. A dohányzásról leszokást segítő intézményrendszer helyzete – eredmények és nehézségek – Dr. Kovács Gábor, Orsz. Korányi Tbc és Pulmonológiai Int.
4. Beszámoló a dohányzásról leszokást segítő rendelések 2005. évi tevékenységéről és 2004. évi eredményességéről
Dr. Vadász Imre, OEFI, SZDV
5. Vita (kérdések, hozzászólások)

< p align="center">MIND AZ ÖN, MIND MUNKATÁRSAI RÉSZVÉTELÉRE FELTÉTLENÜL SZÁMÍTUNK

Dr. Gábor Edina, főigazgató, OEFI elnök
Dr. Vadász Imre, SZDV ügyvezető
Dr. Szilágyi Tibor, MDK

Kategóriák: Egyéb

Kapcsolódó bejegyzések

Egyéb

Félsz a vihartól? – könyvajánló

„A rák nem fáj”- Csősz Roland ajánlója Mit várnál egy olyan könyvtől, amiben pont helyett csillag van, és még a szerző is hasonló: apró, (most épp) szőke ifjúság, tele energiával és életkedvvel, aki egyszer csak Olvass tovább...

Egyéb

Először tartottak egész napos ingyenes szájüregi rákszűrést a Semmelweis Egyetemen

Egésznapos ingyenes szájüregi rákszűrést tartottak a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karának Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézetében. A szűrést a Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet a Magyar Rákellenes Ligával közösen szervezte.

Egyéb

Bemutatkozik Salgótarjáni Alapszervezete

Nógrád megyében elsőként, az országban 31.-ként, 2009. február 23-án megalakult a Magyar Rákellenes Liga Salgótarjáni Alapszervezete 32 alapító taggal. Ma már 150-en vagyunk, akik között egészségesek, betegek, egészségügyi dolgozók és civil önkéntesek vannak.